Digitális hullám
Első alkalommal emelkedett 2 ezer dollár fölé a bitcoin digitális pénz árfolyama a múlt hétvégén, keddre pedig már 2289 dollárig jutott. A kurzus az idén eddig 130, egy év alatt pedig 400 százalékkal ugrott meg. A szárnyalást a kriptovalutának is nevezett bitcoin népszerűségének növekedése segítette. Különösen az, hogy Japánban is bekerült a pénzpiaci szabályozás ernyője alá, és ezért megnőtt az ottani tranzakciók száma. A bitcoint 2009-ben indította útjára a Satoshi Nakamoto álnév mögé bújó hacker. A digitális pénz egy hosszú kódsorozatból álló algoritmus, amelynek nincs két egyforma változata. A bitcoint újonnan azzal lehet megszerezni, ha valaki a számítógépes kapacitását a tranzakciók egyre hosszabb sorát rögzítő és tároló blokklánc (blockchain) szolgálatába állítja, s cserébe kap a digitális valutából. A mechanizmus úgy van kitalálva, hogy 10 percenként 25 új bitcoin keletkezik, ez a mennyiség 2017-től négyévente megfeleződik, mígnem 2140 táján a forgalomban lévő bitcoinok száma eléri a maximális 21 milliót. A kint lévő bitcoinból az erre szakosodott tőzsdéken lehet vásárolni, és ott lehet valódira váltani a digitális pénzt. A kriptovaluta népszerű az alvilág köreiben, ebben kértek váltságdíjat a WannaCry zsarolóvírust útjára indító hackerek is. Ők eddig nem váltották be a mintegy 70 ezer dollárnak megfelelő bitcoint, mert azzal könnyen magukra irányítanák a hatóságok figyelmét. Kivéve, ha a kevésbé ellenőrzött tőzsdéken vagy az internetes szabadpiacon, magánszemélyeknél cserélik be a bitcoint, vagy más módon tüntetik el a nyomukat.
