Nemmeseaz,gyermek
A termékeny méhüket parancsra a kiválasztott elit rendelkezésére bocsátó, szülőgépeknek tekintett alsóbbrendű nőkről szól Margaret Atwood kanadai írónő 1985-ben megjelent, A szolgálólány meséje című könyve. A feminista antiutópiának minősített regényt 1990-ben Harold Pinter formálta forgatókönyvvé, és Volker Schlöndorff rendezte filmmé, most pedig a Hulu amerikai streaming szolgáltató készített belőle tévésorozatot, ami zajos sikert aratott. Ez nemcsak a Donald Trump amerikai elnök mögött felbukkant – és a fiktív sötét jövőben szexista diktatúráig fokozott – keresztény fundamentalizmus következménye, hanem annak is, hogy a világ fejlett országaiban valódi probléma a születések számának csökkenése. Ezzel pedig együtt jár a gyereket nem vállaló nők társadalmi megbélyegzése, az ezzel szembeni védekezés az angol nyelvben már új kategória kialakulásához vezetett: az eddigi childless (gyermektelen) mellett megjelent a childfree kifejezés, ami az utódnemzésről nem egészségi okok miatt, hanem tudatosan lemondó nőket, illetve párokat jelöli.
