Nyelvifejtörő

Az autóversenyzők nyolc sávban és négy-öt sorban állnak egymás után, a cél pedig az, hogy legalább másfél órás várakozást követően – amelyből harminc percet a tűző napon töltenek el – lehetőleg az elsők között érjenek a száz méterre lévő hídra, ahol már csak libasorban haladhatnak tovább. A rajtra a kocsik elé kifeszített kötél leengedésével kapnak jelet, szabályok nincsenek, az győz, aki képes elhitetni a többiekkel, hogy az elsőségért kész arra is, hogy összetörje a saját járgányát. Bőgnek a motorok, csikorognak a fékek, száll a füst és a por, repkednek a válogatott káromkodások, s a gyengék vagy a tapasztalatlanok menthetetlenül lemaradnak.

A kíméletlen derbi helyszíne Csap, a legnagyobb magyar–ukrán határátkelő ukrán oldala. A résztvevők azok az autósok, akik a kiszámíthatatlanul ismétlődő csúcsforgalmi órákban szeretnének bejutni az EU, illetve a schengeni zóna területére. Sietni pedig azért kell, mert egy-egy autónyi lemaradás 5-6 perc újabb veszteséget jelent, hiszen a magyar oldalon minden belépő járművet és embert alaposan átvizsgálnak.

A következő hetekben még inkább eldurvul a helyzet: június 11-én életbe lép az a brüsszeli határozat, amely 180 naponként kilencvennapnyi vízummentes EU-s tartózkodást engedélyez az ukrán állampolgároknak. A határokon így hamarosan újabb forgalomnövekedés várható, s a próbálkozók között valószínűleg nagy számmal lesznek olyanok is, akik az eddigi szigor miatt nem kaptak EU-s vízumot. Mivel a részleges vízummentesség bevezetése azt jelenti, hogy a határőrökre hárul a korábban a konzulátusok vízumrészlegei által elvégzett szűrési munka, biztosra vehető, hogy nőni fog az egy belépőre jutó ellenőrzési idő, s ugrásszerűen megemelkedik majd a visszafordított próbálkozók száma.

Az ukrajnai polgárok által várt vízummentesség másik hatása, hogy tovább emelkedik majd az elméletileg 46 milliós országból elköltözők száma. Nem hivatalos statisztikák szerint már 5–8 millió ukrán dolgozik külföldön, s bár a most életbe lépő könnyítés kizárja a munkavállalást, minden bizonnyal lesznek olyanok, akik feketemunkára használják majd ki az utazási szabadságot.

A külföldön dolgozók vagy tanulók között nagy számban vannak magyarok is. Jelentősen megcsappant a néhány évvel ezelőtt még 150 ezer fősre becsült ukrajnai magyarság létszáma, miután tízezrek jöttek át Magyarországra, vagy mentek tovább Nyugat-Európába. A menekülésüknek több oka van: egyebek mellett a katonai behívók által keltett pánik, a nem javuló gazdasági helyzet miatti bizonytalanság, illetve az ukrajnai gimnáziumok és felsőoktatási intézmények színvonalának romlása.