Tizedelés
Befektetői tippmixet játszik a tőzsdei FHB Jelzálogbank legbefolyásosabb tulajdonosi köre, a Takarékbank és a vele együttműködő két tucat takarékszövetkezet. A múlt héten anélkül álltak elő nyilvános felvásárlási szándékukkal, hogy a vételárról bármit mondtak volna. Mivel a bankot ki akarják vezetni a tőzsdéről, az árnak vonzónak kellene lennie. Speciális tőzsdei cég az FHB: részvényeinek 4,45 százaléka állami tulajdonban, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kezében van, és a papírok közel 40 százaléka nem forog a tőzsdén. Ezt a hányadot 2015 legvégén zárt körű tőkeemeléssel szerezte meg az a befektetői kör, amely most a kivásárlásra készül. A 10,85 milliárd forintos jegyzett tőkét összesen 83 millió darab részvény adja, amelyek zöme 100 forintos névértékű, de a tőzsdén kívüliek között 2,8 millió darab ezerforintos részvény is van. Az MNB a HVG kérdésére úgy foglalt állást, hogy ezeket arányosan, tíz darabként kell figyelembe venni a felvásárlási árajánlatban. Utóbbit vagy az elmúlt fél év forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, vagy az egy részvényre jutó saját tőke alapján számítják ki, a kettő közül a magasabb a mérvadó. Ám nagy különbség nincs, mivel a közgyűlésen megszavazott, 2016-os csoportszintű mérlegben a saját tőke 57,6 milliárd forint, amiből egy részvényre 531 forintnyi jut. Nagyjából annyi, mint a mostani tőzsdei jegyzés, és pár forinttal több, mint az átlagár volna, miközben a befektetők 600 forint feletti ajánlatra számítanak.
Mindazonáltal kiderülhet, hogy az ajánlattevők nem is törvényes tulajdonosai a jelzálogbanknak. A zárt körű tőkeemelést jóváhagyó közgyűlés határozatait ugyanis még akkor bíróságon támadta meg egy kisrészvényes, kisebbségi jogainak csorbításával érvelve. A perben nincs még jogerős ítélet. Ha a kistulajdonos netán nyer, kaotikus helyzet alakul ki. Mivel a cégbíróság nem függesztette fel sem az érintett tulajdonosok jogait, sem az általuk befizetett tőke beszámíthatóságát, a 2016-os mérleg és a mostani felvásárlási ajánlat törvényes maradhat. Az idei mérlegben azonban már nem lehetne figyelembe venni a takarékszövetkezetek által végrehajtott 30 milliárd forintos tőkeemelést, ami alapjaiban rengethetné meg a még tavaly is csoportszinten 15 milliárd forintot veszítő FHB pozícióját. Mindez a bankpapír árfolyamának összeomlásához vezethetne – talán ezért is sietős a bank kivezetése a tőzsdéről.
