Ahelyzetfokozódik

Nem kellett csavaros eszű Sherlock Holmesnak lenni ahhoz, hogy kiderítsék, ki csempészte ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) a georgiai Augustában lévő lehallgatóközpontjából azt a dokumentumot, amelyben az szerepelt, hogy a GRU orosz katonai hírszerzés megpróbált behatolni a tavalyi amerikai választáshoz hardvert és szoftvert szállító egyik cég rendszerébe. Az eBay online bolhapiac alapítójaként milliárdossá vált Pierre Omidyar támogatásával, oknyomozó céllal létrehozott The Intercept nevű portál az értesülése megerősítését kérte az NSA-tól, ahol észrevették, hogy a digitálisan átküldött kópián hajtásnyom látszik, azaz a 25 évre titkosított anyagot kinyomtatták.

Innen már csak egy lépés volt azonosítani azt a hat személyt, aki hozzáfért, és ki is nyomtatta a dokumentumot. Közülük a február óta az NSA külső szerződéses partnere, a Pluribus International Corp. nyelvész alkalmazottjaként ott dolgozó, 25 éves Reality Leigh Winner volt az egyetlen, aki a hivatali számítógépén e-mail-kapcsolatba lépett a The Intercepttel. Még az előtt letartóztatták, hogy a portál nyilvánosságra hozta volna az értesülését. A jógaoktatóként is dolgozó Winner mindent beismert, és a motivációjára abból következtetnek, hogy a Facebook-oldalán a macskás képek és a közhelyes idézetek egyhangúságát Donald Trump elnök elleni kirohanások szakították meg.

A nővel szemben a kémkedés elleni törvény alapján emelnek vádat, és elvileg 10 év börtönt is kaphat, de az ehhez hasonló kiszivárogtatások elkövetői megúszhatják 1–3 évvel a rács mögött. Trump már többször is kikelt a titkos információkat a sajtóhoz eljuttatók ellen – főleg a rá terhelő értesülések bosszantották fel –, és Winnerrel példát statuálhatnak. De nem kedvelte a kiszivárogtatókat a demokrata Barack Obama sem, akinek hivatali ideje alatt tíz ember ellen emeltek vádat, ami csaknem kétszer annyi, mint az őt megelőző elnökök idején összesen. Kiszivárogtató pedig egyre több akadhat, hiszen a New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után alaposan megnövelt létszámú biztonsági apparátusban négymillió kormányzati alkalmazottnak és szerződéses munkatársnak lehet hozzáférési lehetősége titkos, és ezen belül 1,3 milliónak – mint Winnernek – szigorúan titkos iratokhoz. ¬

afp / JOSE ROMERO

Ellenállt a csábításnak, és mégsem politikust javasolt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatói posztjára Donald Trump. Természetesen váratlan Twitter-üzenetben hozta nyilvánosságra, hogy a jelöltje az 50 éves Christopher Wray.

A jogászi körökben nagyra tartott, New Yorkban született Wray a Yale Egyetemen szerzett alapszakos, majd jogi diplomát. Most magánpraxisból megy vissza állami szolgálatba, hiszen 2005 óta a washingtoni King & Spalding ügyvédi iroda munkatársa, amelynek ügyfelei közé tartozik az orosz Rosznyefty olajcég és a Gazprom állami gázóriás. Az elsőéves egyetemistaként megismert szerelmével összeházasodott, kétgyerekes Wray ügyészi pályafutás után, 2003–2005 között az FBI-t is felügyelő igazságügy-minisztérium bűnüldözésért felelős államtitkára volt.

Wray 2004-ben azok közé tartozott, akik előkészítették a lemondásukat arra az esetre, ha a műtéte után kórházban fekvő John Ashcroft igazságügy-minisztertől George W. Bush elnök két bizalmasa ki tudja csikarni a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) jogilag aggályos lehallgatási programjának meghosszabbítását. Az akkori erkölcsi erőpróba makulátlannak bizonyult szereplői közül ő a harmadik, aki érintett a Trump-kampánystáb emberei és az oroszok közti feltételezett kapcsolat kivizsgálásában. A szenátusi meghallgatásával vihart kavart James Comey annak idején igazságügyminiszter-helyettes, a most független ügyészként megbízott Robert Mueller pedig – mindkettejük elődjeként – az FBI igazgatója volt. ¬