Adósságtenger
Az USA 51. szövetségi államává válásával is menekülne az adósságcsapdából Puerto Rico, amely gyakorlatilag csődbe ment, gazdasága és költségvetése Washington ellenőrzése alatt áll.
Nem kapnak csillagot
Terroristanemzetihős
Büszkén feszített a Puerto Rico napján, június 11-én rendezett New York-i felvonulás élén a 74 éves, szikár termetű Oscar López Rivera. A tömeg nagyobb része hősként ünnepelte, s kisebbségben maradtak azok, akik szerint nem érdemelt kiemelt helyet a férfi, aki visszautasította, hogy a szervezők Nemzeti Szabadság díjjal tüntessék ki. Már a New Yorkban élő 700 ezres Puerto Ricó-i közösség által első alkalommal átadni tervezett elismerés ötlete elég volt ahhoz, hogy lemondja részvételét a vasárnapi parádén Andrew Cuomo, New York állam kormányzója, és visszalépjen több szponzor.
A kedélyes nagypapának tűnő López Rivera csak idén, több mint 35 év után szabadult ugyanis a börtönből, ahol a közvélemény szemében terroristaként, hívei szerint viszont az USA utolsó politikai foglyaként ült. Meghatározó tagja volt ugyanis a Puerto Rico függetlenségéért küzdő Nemzeti Felszabadítás Fegyveres Ereje (Fuerzas Armadas de Liberación Nacional, FALN) nevű szervezetnek, amely az 1974-es megalakulása és az 1983-as szétesése között mintegy 140 bombamerényletet követett el – főleg Chicagóban és New Yorkban – katonai bázisok, kormányhivatalok, éttermek és bankok ellen. A pokolgépeknek összesen hat halálos áldozatuk volt, és többtucatnyian megsérültek. A legismertebb akciójuk a New York pénzügyi negyedében lévő patinás Fraunces Tavern étteremben 1975-ben elkövetett bombamerénylet volt, amelyben négyen vesztették életüket, és hatvanan sebesültek meg.
López Rivera 1943-ban a Puerto Rico északnyugati részén lévő San Sebastiánban született, s 14 éves volt, amikor a családjával Chicagóba költözött. A politikáról tudomást sem vevő fiatalként élte az életét, mígnem 18 évesen megkapta a behívóját a vietnami háborúba. A csatatéren azzal szembesült, hogy egy gyarmatosító háború részese, s amikor Bronz Csillaggal kitüntetve visszatért Chicagóba, úgy érezte, Washington a hazájával sem bán különbül. Először a helyi Puerto Ricó-i közösség aktivistája lett, de 1975-re beszippantotta a marxista–leninista ideológiát valló FALN. López Rivera tagadta, hogy köze lett volna a Fraunces Tavernben elkövetett merénylethez, de arra a kérdésre soha nem volt hajlandó válaszolni, hogy illegális tevékenysége során helyezett-e el pokolgépet valahol.
A FALN egyik vezetőjének tartották, és 1981-ben egy közúti ellenőrzés során kapták el, de mivel a részvételét merényletben nem sikerült bizonyítani, zendülésre szövetkezés vádjával állították bíróság elé. Akárcsak harcostársai, López Rivera sem ismerte el a bíróság joghatóságát, magát hadifogolynak tekintette, és nem volt hajlandó részt venni a tárgyaláson. Végül 55 év börtönt kapott, miközben – emlékeztetett rá az ügyvédje – 1981-ben a gyilkosságért kiszabott átlagos büntetés 10,3 év volt. Hét évvel később 70 évre emelték a büntetését, mert szökést tervezett, de ezt tagadta, mondván, csak a cellájába küldött provokatőrök mószerolták be.
A hívei által még „Puerto Rico Nelson Mandelájának” is nevezett López Rivera 12 évet töltött magánzárkában, és soha nem vonta vissza, hogy jogosan küzdött „fegyveres propagandával” az elnyomó jenkik ellen. Bill Clinton 1999-ben neki és tucatnyi társának elnöki kegyelmet ajánlott, ám azt López Rivera nem fogadta el, mert csak tíz év elteltével kerülhetett volna szabadlábra. 2010-re ő maradt az utolsó Puerto Ricó-i „szabadságharcos” a börtönben. Végül Barack Obama elnökségének utolsó napjaiban, az idén januárban kapott kegyelmet. ¬