Meghátrálással indította a brüsszeli Berlaymont-palotában hétfőn a Brexit-tárgyalásokat a brit küldöttség. A néhány nap híján a tavalyi brit népszavazás évfordulóján kezdett megbeszélésen David Davis brit Brexit-ügyi miniszter az EU hajthatatlanságát látva belement, hogy a Michel Barnier francia főtárgyaló által előterjesztett menetrendet kövessék. Vagyis először tisztázzák az EU-állampolgárok nagy-britanniai státusának, a 60–100 milliárd euró közötti lelépési összegnek, valamint az ír–északír határ szabad átjárhatóságának az ügyét. Csak ezután kezdik majd annak megvitatását, hogy a jövőben milyen kereskedelmi kapcsolat fűzze a már EU-n kívüli Nagy-Britanniát a 27 uniós tagállamhoz. Davis megerősítette, hogy London továbbra is a kemény Brexit híve, azaz ki akar lépni az egységes piacból és a vámunióból, ami egyebek mellett a munkaerő-áramlás korlátozásával jár. A két héttel ezelőtti előrehozott parlamenti választásokon viszont kínos kudarcot vallott Theresa May brit kormányfő, és a konzervatívok abszolút többségének elvesztéséből elemzők azt olvasták ki, hogy a britek inkább a kompromisszumokat tartalmazó puha Brexit pártján vannak. May amúgy is hibát hibára halmoz, legutóbb a kelet-londoni Grenfell Tower 24 emeletes lakótornyát elpusztító, eddig 79 halottal járó tűzvész kapcsán érték bírálatok az elavult tűzvédelmi szabályok miatt. A britek általános bizonytalanságát pedig súlyosbította, hogy március óta a negyedik terrortámadásban egy 47 éves walesi férfi London északi részén mecsetből távozó muszlimok közé hajtott, egy ember halálát okozva.
