Termelékenységi paradoxon
A technológiai újítások felgyorsult elterjedése a munkahelyeken és a mindennapi életünkben – főleg az egyre okosabb és könnyen használható számítógépes alkalmazások – növelik a munkahelyi termelékenységet, javítják az ügyfélkiszolgálás színvonalát, és segítik szabadidőnk kellemes eltöltését is. Ez az egyre látványosabb folyamat azonban egyelőre nem látszik a makrogazdasági statisztikákban, nemcsak nálunk, de a legfejlettebb országokban sem. Robert Gordon amerikai közgazdász számításai szerint az átlagos munkatermelékenység az általa „második ipari forradalomnak” nevezett 1890–1972 közötti időszakban volt a leggyorsabb, köszönhetően az akkori új technológiák olyan, mindennapi hasznosulásának, mint például az autók, az elektromos áram, a vezetékes víz, a háztartási gépek, a repülés. Paradox módon a számítógépek és az internet elterjedésével fémjelzett „harmadik ipari forradalom” idején, vagyis az utóbbi 45 évben elért átlagos termelékenységnövekedés mindössze az 1996–2004 közötti „internetes fellendülés” időszakában közelítette meg a korábbi kiemelkedő átlagot, a maradék évek átlaga alig több mint ennek a fele.
