Több a párt nélküli

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítania: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat. Az MSZP támogatottsága kevésbé ingadozik, hol 8, hol 9 százalékon áll – gyakorlatilag két és fél éve nem mozdult ki a 8–11 százalékos sávból. Így a Jobbik 13 százaléka azt jelenti, hogy a jobboldali ellenzéki párt továbbra is megelőzi a baloldalit, a DK és az LMP támogatottsága pedig változatlanul a parlamentbe jutási küszöb körül ingadozik. A rangsor alsó régiójában csupa 1 százalékos párt sorakozik. Az ellenzék szétforgácsoltsága némi elbizonytalanodással is együtt jár: a párt nélküliek egyharmadnyi aránya magasabb, mint az elmúlt másfél évben bármikor. A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya a magukat biztos szavazónak mondók körében is megugrott: az áprilisi 12-ről 19 százalékra. A kormánypárt erősödésével a legtöbb közhangulati mutató is kedvezőbbé vált: valamelyest nőtt a kormány teljesítményével elégedettek és a „jó irányt” érzékelők aránya is. A hangulatváltozásnak az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László is vesztese: az áprilisinál 8 százalékponttal kevesebben látnák szívesen „fontos politikai szerepben”. A többség (49 százalék) továbbra is kormányváltást szeretne, miközben a válaszadók 42 százaléka a kormány maradását tartaná kívánatosnak.