Anna Pasternak: Lara. Zsivago doktor eltitkolt szerelme

Szokványos háromszögtörténetbe ágyazta a Zsivago doktor című, sok politikai hányattatást megért remekművét Borisz Paszternak, akinél a szerelmi szál csupán a keretét adja annak a nagyívű tablónak, amelyet a XX. századi orosz-szovjet világról fest. Noha a nagyregény megjelenése óta úgymond köztudott volt, hogy Paszternak a címszereplőben saját, érzelmi ügyekben döntésképtelen alteregóját írta meg, az irodalomtörténeti elemzések – a nagypolitikai aspektusok és más áthallások okán – nemigen foglalkoztak a főhős, illetve az író kettős kötődésének problematikájával. A múlt évben aztán berobbant az angol nyelvű könyvpiacra a Nobel-díjjal elismert (ám a kitüntetést 1958-ban a száműzetéstől való félelmében visszautasító) író oldalági, már Angliában született leszármazottjának Lara című tényfeltáró kötete. Anna Pasternak vaskos, terjedelmében a nagyregénnyel vetélkedő könyve „igazságszolgáltatás” az eltitkolt, még pontosabban az író életrajzából (családilag és hatalmilag is) kiiktatott kedvesnek, a Zsivago doktor Larájának, valódi nevén Olga Vszjevolodovna Ivinszkajának. Hátborzongató históriát gombolyított fel a Paszternak família harmadik nemzedékéhez tartozó angliai rokon, aki a szovjet valóság mély bugyraiba elsősorban nem másodnagybátyja, hanem Olga sorsán keresztül kalauzolja el olvasóit, állítva, bizonyítva, hogy az agyonfélemlített, alkotóként sokszorosan megalázott író-költő Olgához képest nyugodt életet élt. Zsivago múzsája, Paszternak éltetője ugyanis két elhurcolással és összesen 6 évi Gulag-rabsággal fizetett soha ki nem hunyt érzelmeiért.