Boldogítóigen

¬ Házasság: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság (kivéve Észak-Írország), Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország.

¬ Bejegyzett élettársi viszony: Andorra, Ausztria, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Liechtenstein, Magyarország, Málta, Olaszország, Svájc, Szlovénia.

Akár 50 millió euróig is terjedhet az a pénzbírság, amit a jövőben kiszabnak majd a közösségi média egyes szolgáltatóira, ha azok nem távolítják el időben a felületükről a gyűlöletkeltésre alkalmas, népcsoportok ellen izgató, terrorcselekményeket propagáló, fenyegetéseket tartalmazó beírásokat. A választási ciklust befejező utolsó munkanapján a melegházasságról szóló döntés mellett erről fogadott el törvényt a német parlament alsóháza, a Bundestag. Az elsősorban a Facebookon, a Twitteren és a Google-birodalomba tartozó YouTube videomegosztón elharapózott, többnyire a névtelenség mögé bújva közzétett, fenyegető, uszító, sértő és „normális” – vagyis nem internetes közvetítéssel történt – megnyilatkozás esetén a büntető törvénykönyvbe ütköző tartalmakat az érintettek, de bárki más is jelezheti az oldal üzemeltetőjének, amely 24 órán belül köteles azt eltávolítani. Vitatott esetben hét nap áll a közösségi oldal rendelkezésére, de ha bebizonyosodik a bejegyzés, kép vagy bármi más tartalom jogsértő mivolta, el kell azt tüntetni.

„A véleménynyilvánítás szabadsága véget ér ott, ahol a büntetőjog kezdődik” – érvelt Heiko Maas szociáldemokrata igazságügyi miniszter a törvény mellett, amit egyébként sokan bíráltak. A jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) párt máris cenzúrát kiáltott, választási listavezetője pedig bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak. A digitális hálózatokat is képviselő szakmai szövetség, a Bitkom a nehéz kivitelezhetőségről beszélt, míg Renate Künast, a Zöldek korábbi frakcióvezetője a jogi értelmezés problémáira hívta föl a figyelmet. Künastnak személyes tapasztalatai is vannak e téren, ugyanis az őt durván támadó bejegyzések íróit – amennyiben azok a számítógépeik IP-címe alapján fellelhetők voltak – megkereste, hogy tessék, most mondják a szemébe. A szavakban erősek bátorsága persze elpárolgott, a vehemenciájuk személyesen már korántsem volt akkora, mint azt az eredeti, a politikusnőt testi épségében is fenyegető bejegyzések sejtetni engedték.

A gyűlöletbeszéd kiirtását online is megcélzó törvény a parlamenti választás után, októberben lép életbe, és minden olyan közösségi oldalra vonatkozik, amelynek legalább kétmillió felhasználója van Németországban. Az érintett üzemeltetőknek félévente nyilvános jelentésben kell összegezniük, hány bejelentést kaptak, és hogyan kezelték azokat. ¬