Mi mennyi?

Amerikai kutatók pontosan megmérték, mennyi egy kilogramm. Ami magától értetődőnek látszik, az egyre kevésbé az. A kiló etalonját Párizs közelében őrzik, gondosan elzárva. Ez a fémhenger azonban a néhány évtizedenként esedékes ellenőrzések során mindig egy kicsit könnyebbnek mutatkozik. Hogy miért, azt egyelőre nem tudni. A terv mindenesetre az, hogy jövőre újradefiniálják a kilogrammot. Fizikai állandóhoz kapcsolják, valahogy úgy, ahogyan 1983 óta egy méter egyenlő azzal a távolsággal, amelyet a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt. A kiló esetében még bonyolultabb a dolog: a tömeg mértékegységét a Planck-állandóhoz készülnek kötni, amely egy foton energiájának és frekvenciájának viszonyát adja meg. A méréshez egy fizikusszemmel is bonyolult készüléket használnak: a Watt-mérleget (képünkön). Egyszerűen szólva a mérleg egyik serpenyőjében nyugszik egy kiló (a párizsi etalon egy pontos mása), a másikban áram folyik át egy tekercsen, és az így keletkező mágneses tér tartja egyensúlyban a mérleget. Megfelelő számításokkal a fizikusok a wattban mért elektromos teljesítményt összefüggésbe hozzák a Planck-állandóval, és kész is a mérés. Most erről számoltak be az amerikai mérésügyi hivatal (NIST) kutatói, és mivel előttük már német és kanadai tudósok is végeztek hasonló – illetve más alapon működő, de hasonló eredményre vezető – kísérletet, immár megvan az a három, egymástól független és kellő pontosságú mérés, amelynek alapján 2018 őszére az illetékes bizottság nyugdíjba küldheti az 1889-ben, platina-irídium ötvözetből gyártott hengert.