Nagygömböcök

Különös dicsőséget szerzett magának a graphisoftos Bojár Gábor a Megújuló Magyarországért Alapítvány támogatásával. Egy évtizede azért alakították ki a pártalapítványokat, hogy az állami támogatás mellett magánpénzeket is fogadjanak, olyanoktól is, akik direkt politikai célra nem költenének. Szép lassan aztán a pártkasszák alsó fiókjai lettek e szervezetek: a felsőbe az anyaszervezetnek utalt pénzt a költségvetés, az alsóba az alapítványoknak. Ez a helyzet csak arra jó, hogy a választópolgárok nehezebben láthassák át, mennyit költ összesen az államkassza a pártokra. Az már dupla haszon a hatalmon lévőknek, hogy a költségvetési takarékosságra hivatkozva az ellenzéket is megszorongathatják, hiszen a kormánypártok és alapítványaik mindig könnyebben szereznek (köz)pénzt, mint az oppozíció erői.

A magántámogatók elmaradoztak (lásd táblázatunkat), Bojár a 2016-os lista első helyére került a Párbeszéd alapítványának adott egymillió forintos segítségével. Az üzletember egyébként többször áldozott már 1-2 millió forintos összegeket a politikára: az Együttnek és Bokros Lajos pártjának, a Modern Magyarországért Mozgalomnak is adományozott már, az utóbbinak tavaly 4 millió forintot. Korábban a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás kasszáját is gyarapította a milliárdos (2011–2012-ben még az OTP Bank és a Mol is megtette ezt).

Ezek a pártalapítványok többnyire olyan alszervezeteknek nyújtanak segítséget, amelyeknek közvetlenül nehezebb pénzt felhajtaniuk. A Fidesz alapítványa például a Polgári Szemle című folyóirat kiadójának utalt, hogy Lentner Csaba lapja fennmaradhasson. De pénzelte az alapítvány az Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t is. Az MSZP-s Szabad Sajtót pedig a párt Táncsics Alapítványa segít fenntartani. Sok az olyan eset azonban, amikor nehéz elválasztani az alapítványi rendezvényeket a korteskedéstől: a DK-s Új Magyarországért például Gyurcsány Ferenc pártelnök tavalyi évértékelőjét számolta el konferenciaként. ¬