Visszavételiajánlatok

1. Minden megy tovább

Változatlan méretű költségvetés, az új feladatok (biztonság, migráció, határellenőrzés, védelem) finanszírozása végett a felzárkóztatási és az agrártámogatások részarányának csökkentése. A regionális beruházások visszafogása. Emelkedő nemzeti önrész.

Célzottabb támogatások az agráriumban (kis farmoknak, hegyvidéki földműveseknek, gyéren lakott területek gazdálkodóinak).

Uniós bevételek: változatlan rendszerben, de a tagállami kedvezmények megszüntetésével, egyszersmind új bevételi forrásokat keresve.

2. Kevesebbet együtt

Jelentősen csökkenő költségvetés, a belső piac működésére koncentrálva. A felzárkóztatási és az agrártámogatások érdemi mérséklése. Kizárólag a felzárkózó országok és a határokon átívelő programok támogatása. Szociális juttatások: szegényeknek, kirekesztetteknek.

Csak a különösen hátrányos helyzetű agrárgazdaságok támogatása.

Új célokra nincs támogatás, egyes ma futó programok (Erasmus, kutatás-fejlesztés, egészségügy, kultúra) leállítása.

Uniós bevételek: a jelenlegi rendszer, kedvezmények nélkül.

3. Néhányan többet tesznek

Alapvetően változatlan méretű költségvetés, de a szélesebb együttműködést vállaló tagállamok növelik befizetéseiket az új, közös célok érdekében. A többletfeladatok (biztonság, migráció, határellenőrzés, védelem) finanszírozása végett a felzárkóztatási és az agrártámogatások részarányának csökkentése. Az uniós ügyészség hivatalának működtetése. Regionális beruházások visszafogása. Emelkedő nemzeti önrész. Célzottabb támogatások az agráriumban. A több évre lekötött pénzügyi kereteken felül közös, szabadon felhasználható források, alapok létrehozása.

Az euróövezet stabilizálása beruházásvédelemmel, tartalékolással rosszabb időkre.

Uniós bevételek: az új feladatokat azok finanszírozzák, akik részt vesznek bennük, plusz új források (például pénzügyi tranzakciós adó).

4. Radikális újratervezés

Szűkebb költségvetés, a felzárkóztatási és az agrártámogatások csökkentése, azokra a területekre összpontosítva, amelyek több hozzáadott értéket produkálnak.

Kevesebb közvetlen agrártámogatás, a leghátrányosabb helyzetű gazdálkodókra fókuszálva. A szegényebb régiók, a kirekesztettek és a határon átnyúló programok támogatása. A biztonság és a védelem megerősítése, közös finanszírozása, terrorellenes ügynökség és migrációmenedzsment felállítása, a szárazföldi és a tengerparti határőrség felszerelése.

A közlekedési és az energetikai hálózatok, az élenjáró informatika, a világszínvonalú kutatás-fejlesztés támogatásának megerősítése.

Uniós bevételek: valamennyi kedvezmény kiiktatása, az általános forgalmi adón alapuló befizetések megszüntetése vagy reformja, a saját bevételek növelése (a társasági adó alapján; pénzügyi tranzakciós adó és környezetvédelmi adó kivetése).

5. Sokkal többet együtt

Jelentősen növelt költségvetés, az új célok pótlólagos finanszírozása.

Az agrártámogatások növelése. A gazdasági, szociális és régiós felzárkóztatás megerősítése. Az uniós szintre emelt biztonsági és védelmi feladatok közös finanszírozása, közös beszerzések. Kockázatitőke-alap létrehozása.

Az euróövezet teljes költségvetésének felépítése, az Európai Valutaalap és egy európai fejlesztési alap elindítása.

Uniós bevételek: a befizetések teljes reformja, új adók és díjak alkalmazása.

Tisztán közgazdasági alapon csak a radikális reform, vagyis a 4. változat képviselhető, minden másban a politika elsődlegessége, a gazdasági és versenyképességi veszteségek uralma folytatódik. Ez azonban ellentétes a harmadik Orbán-kormány irányvételével, amelyet például a rezsiharc, Paks II. és a nemzeti dohányboltok hálózata jellemez. A kormány a 2. változatot (Kevesebbet együtt) fogja támogatni, ami öngól, hiszen a közberuházások 40 százaléka az EU-ból jön. Az 5. változatnak (Sokkal többet együtt) nincs politikai realitása, a nettó befizetők nem támogatják. Nagy esélye van viszont a Macron–Merkel-duó mellett a 3. változatnak (Néhányan többet tesznek), ami a kétsebességes Európát állandósítja. Csakhogy így hivatalosan is kispadra szorulunk.

A legvalószínűbb nek az 1. változatot (Minden megy tovább) látom, mert az reális kompromisszum. Technikailag ki van dolgozva, és a britek kilépésével kiesett pénz pótlása nem akkora erőfeszítés, hogy ezt a nagyok ne engedhetnék meg maguknak. Kis pénzért sok szereplési lehetőséget kapnak, és nem kell senkivel szakítani…

Legfeljebb két forgatókönyvet tartunk reálisnak. Az unió közös piacra szűkítése, vagyis az integrációs folyamat visszafordítása nem volna kívánatos, míg a gyökeres átalakulást túlzottan ambiciózusnak tartjuk, a Minden megy tovább pedig nem számol az euróövezet szükségszerű átalakításával. Ami a Sokkal többet együtt forgatókönyvet illeti, ennek előnyeit látjuk, azonban az egész csomag egyszerre történő elfogadása túl sok kompromisszummal és kockázattal járna a magyar gazdaságra nézve, még a tervben bemutatott többletforrások fényében is. A Néhányan többet tesznek forgatókönyv ugyanakkor a jelenlegi reformtörekvésekre alapozva, az eurózónán belül szükséges korrekciókat és stabilizációt is előrevetítve lehetőséget adna a tagállamoknak, hogy azokon a területeken, ahol célravezetőnek látják, elmélyítsék az integrációt. Mindez nem zárja ki az eurózónához való későbbi csatlakozás lehetőségét sem, amikor már a tervezett reformok eredményei látszanak, és a tényleges kockázatokat is objektíven lehet megítélni.

Ha a magyar gazdaság vegetáriánus lenne, a kormány pedig hússal táplálkozna, akkor a feltett kérdésre értelmes válasz lenne-e az, hogy a zöldségevőknek leginkább megfelelő forgatókönyvért lobbizzon a kormány? Komolyabban: az EU-források beáramlása, illetve elköltése csökkenti az ország nettó devizaadósságát, és rövid távon élénkíti a belföldi keresletet. Nincsenek azonban meggyőző bizonyítékok arra, hogy e forrásbeáramlás a gazdaság hosszabb távú növekedési potenciáljához is hozzájárult volna (lásd a tyukodi kilátókhoz hasonló fejlesztéseket), ellenben számos elemzés kimutatta, hogy e források belföldi elosztása a korrupció melegágyát jelenti.

A magyar gazdaság és az EU egésze szempontjából a negyedik opció, a radikális átalakítás lenne kívánatos, ám ennek kicsi az esélye. A kormány viszont a második, a sokkal kisebb mértékű és az ötödik, a sokkal mélyebb együttműködés olyan kombinációjában érdekelt, amelyben minél kevesebb együttműködés fejében a lehető legtöbb EU-forráshoz lehetne hozzáférni. Ez az opció azonban nem létezik.

A magyar társadalomnak az a forgatókönyv az érdeke, amely a leginkább erősíti az EU versenyképességét és növekedési potenciálját, mérsékli a tagországok és a régiók egyenlőtlenségét. E célokat leginkább a Sokkal többet együtt elnevezésű forgatókönyv szolgálja, ezenkívül a gyökeres átalakulást javasló 4. szcenárió is ebbe az irányba mutat. Magyarország számára a leggyorsabb felzárkózást elvileg a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az eddiginél is jobban erősítő 5. verzió segítené. Ám ha 2020 után is folytatódik a mai politika, akkor inkább a pazarlás kisebb veszélyét hordozó 4. verzió kívánatos, amely az erőforrásokat a legmagasabb uniós hozzáadott értékű területekre koncentrálná. A mai magyar kormány azonban feltehetően e két forgatókönyv egyikét sem támogatja, mivel sem a hatékonyság növelésében, sem az együttműködés erősítésében nem érdekelt.

Egyik javaslattal sem értek egyet. Érdemben nagyobb büdzsére lenne szükség, új adóbevételekkel. A földalapú támogatások teljes kivezetésével sokkal kevesebbet kellene költeni a mezőgazdaságra. A vidékfejlesztési támogatásokat is jobban kellene célozni, a hosszú távú befektetések irányába terelni. Kohézióra csak a 30–50 legelmaradottabb régió kapjon pénzt. Ezzel szemben sokkal többet kell fordítani versenyképességre; az eurózóna stabilizációjára és az Európai Valutaalap felépítésére; Schengen és a biztonság megerősítésére; valamint a párizsi klímahatározat céljainak megvalósítására. ¬