Belső e-migráció
Szellem
KUN ÁRPÁD ÍRÓ
MESSZIRE MENEKÜLÉSRŐL, BOGARASSÁGRÓL

Belsőe-migráció

Férfiak szappanoperája az Orbán, Gyurcsány, Vona körüli történéssorozat – véli az alkotó. Kelet-európai bevándorlóként idősgondozó Norvégiában, ahol a takarítónő is tudja: kirúgják, ha identitásában, vallásában bárkit megsért.

31-039-01.tif
Kun Árpád.
Egyre magasabbra
Fazekas István

Világcsavargó

Hajnalonta ír, mielőtt elkészíti gyerekei reggelijét, és munkába indul. Nem zavarja, hogy ilyenkor félbe kell hagynia az alkotást. A pár órányi intenzív koncentráció is kimerítő. „Az ihlet valamifajta harmadik tudatállapot – mondja. – Talán mint a fű hatása: nem is álom, nem is ébrenlét.” Lírával kezdte az 1965-ben Sopronban született író, aki 1991-ben végzett az ELTE magyar–történelem szakán. Akkor jelent meg Bál című kötete, amelyet a Medardus énekel, a Véletlen madár és a Szülsz címen kiadott versgyűjtemények követtek 2011-ig. Közben Erdélybe ingázott, Szárhegyen nyári táborokat, Kolozsváron hétvégi gimnáziumot szervezett, Párizsban francia irodalomból diplomázott, majd esztétikai doktori képzésbe kezdett. 2003 és 2005 között magyar lektor volt Bordeaux-ban. A következő évben elindult a család Norvégiába. Ő mindinkább azt érezte, hogy a versbe kevés fér bele a számára fontos történetekből, és a próza felé fordult. Az 1995-ös Esőkönyv című novellaciklusát jellegzetes ifjúkori műnek tartja, regényét, a Boldog északot, amelyért 2014-ben Aegon-díjat kapott, érett férfikori alkotásnak. Ebben egy afrikai születésű francia férfi beszéli el életének és vándorlásának történetét. Foglalkozása azonos a szerző kenyérkereső munkájával. A Megint hazavárunk című regény nyíltan önéletrajzi ihletésű. Jelenleg fikciós mű készül az író műhelyében.