Mostjönaneheze

AFP / RADEK MICA

Csehország és Szlovákia számára az Ausztriával alkotott slavkovi szövetség kitörés lehet a visegrádi csoport keretéből – magyarázza Feledy Botond külpolitikai szakértő, a budapesti Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy elemzőintézet kutatója.

¬ Emmanuel Macron francia elnök a jövő héten Salzburgban Christian Kurz osztrák, Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfővel, a másfél éve Slavkovban alakult csoport tagjaival Európa jövőjéről tárgyal. Mi állhat a háttérben?

Macronnak muszáj ellensúlyt mutatnia Berlinnel szemben, még akkor is, ha elődjénél, Francois Hollande-nál szorosabb kapcsolatot akar kialakítani szomszédjával. Várhatóan Angela Merkel marad a német kancellár, akinek konzervatív politikájához képest Macron szocialista gyökerű politikus, növekedéspárti és költekezésekkel tarkított programmal, és most éppen csökkenő népszerűséggel. Fontos, hogy Kelet- és Közép-Európából is legyenek szövetségesei, és különösen szerencsés, ha ebbe még Ausztriát is sikerül bevonnia. Erősödhetnek a pozíciói, ami számíthat a Berlinnel októbertől induló tárgyalásokon, amikor alkudoznak a konkrétumokon.

¬ Az osztrákoknak aligha érdekük, hogy Macronnal szövetkezve a kétsebességes Európa kérdésében a németekkel szembemenjenek.

Ez kétségtelen, ám a menekültügyben ezt megtették. Előbb léptek, határozottabbak voltak, és ebben még lehet olyan pont, amikor jól jön a közép-európai partnerség. Európa a munkaerőhiány felé halad, pontosabban már benne van. Kérdés, hogy Burgenlandban mi a jobb, ha szlovákokat és magyarokat foglalkoztatnak, vagy ha messzebbről kell gondoskodni a munkaerő pótlásáról. A belső piacon ugyanakkor növekedhet a munkaerő-kínálat, ha Nagy-Britannia, a kelet-európaiak egyik fő célpontja, kilép az EU-ból.

¬ Mindkét találkozón szóba kerülhet a kelet-európai munkavállalók kérdése?

Persze, de ez annyira érzékeny pont, hogy nehéz elképzelni a megegyezést bármiben is. Szerintem inkább a Brexit-megállapodás keretében rendezik újra a kérdést, amikor már látható, hogy a szigetországban maradhatnak-e a kelet-európai munkavállalók, vagy arra kell számítani, hogy visszatérnek a kontinensre. A belső mozgás korlátozása bármilyen szinten nagyon kemény lépés. Ha a kétsebességes modell ebbe az irányba mozdul, akkor az a schengeni rendszer végét jelenti, amivel a politikusok már nagyon vékony jégen járnak.

¬ Mennyiben riválisa a slavkovi csoport a visegrádiaknak?

A V4-ről nálunk esik messze a legtöbb szó, máshol a politikában még a retorika szintjén sem nagyon jelenik meg. Érzékelhető, hogy Prága és Pozsony közelebb húzódik az eurózónához, a német érdekszférához. Számukra a slavkovi szövetség politikailag sokkal izgalmasabb, hiszen a jelenlegi uniós átrendeződés idején osztrák stratégiai partnert jelent. Ezzel erősödik a pozíciójuk, amit a visegrádi négyeken belül érdekérvényesítésre tudnak használni. Varsó és Budapest jelenleg nehezebben vállalható.

¬ Ráadásul Fico és az őszi csehországi választás megnyerésére esélyes Andrej Babis pragmatikus politikus.

Szlovákiában ez abban mutatkozik meg, hogy Olaszországból átvesznek hatvan menekültet. Gyönyörű ez a kettősség: Pozsony megtámadja a kvótadöntést, utána pedig meglépi azt, amit a Nyugat elvár tőle. Szlovákiában ez működik, nálunk nem, a lengyeleknél végképp nem. Ez a törésvonal erősödik: a cseheknek és a szlovákoknak a slavkovi szövetség kitörési lehetőség, ami rengeteg opciót kínál, még akkor is, ha mindez konkrétan csak két infrastrukturális programot jelent a következő két évben. ¬