Mérlegképesérvek

Lehet-e egy anyavállalat saját árbevétele nagyobb, mint az általa vezetett teljes vállalatcsoporté – a magáét is beleértve? Matematikailag természetesen nem, hiszen negatív árbevétel nem létezik. Más azonban a helyzet, ha ez a bizonyos anyavállalat a Magyar Államvasutak, a cégrokonság pedig az általa irányított MÁV-csoport. A MÁV-nál ugyanis a lehetetlen is lehetséges: az anya-MÁV 151 milliárd forint árbevételről adott számot 2016-os beszámolójában, a teljes MÁV-csoport viszont csak 132 milliárdról.

Persze a vállalatcsoportok úgynevezett konszolidált mérleget készítenek. Ez azt jelenti, hogy a cégrokonok egymás közötti vásárlásaiból származó bevételt nem számolják bele az összesenbe, hanem csak azt, amit külső szereplőktől kapnak. A főleg a vágányain furikázó vasútvállalatoktól szedett pályahasználati díjból élő anya-MÁV árbevételéből például csupán 34 milliárd forint származik különböző teherszállító magánvasutaktól, vagyis idegenektől. Az összeg nagyobb részét saját cégleányaitól, elsősorban a személyszállító MÁV-Starttól kapja. Az anya-MÁV 151 milliárdos egyedi árbevételéből tehát csak ez a 34 milliárd számít bele a cégcsoport konszolidált teljesítményébe.

Ez azonban még nem magyarázza meg azt a matematikai képtelenséget, hogy a csoport konszolidált árbevétele kisebb, mint az egy szem anyavállalaté. Hiszen a MÁV-leányoknak valamiből fedezniük kellett azt a 117 milliárd forintot, amit az anyacégüknél költöttek el. Ahhoz, hogy ezt a summát elő tudják teremteni, meg persze egyéb költségeiket – például alkalmazottaik bérét – is kifizethessék, ezt a 117 milliárdot jócskán meghaladó bevételt kellett produkálniuk.

A rejtély megoldása épp abban rejlik, hogy miféle bevételt. A legnagyobb cégleány, a MÁV-Start például úgy vásárolt tavaly egymaga 113 milliárd forint értékű szolgáltatást az anya-MÁV-tól, hogy az ő árbevétele csupán 100 milliárd forint volt (ebből 50 milliárdot kapott az utasoktól a jegyek és bérletek áraként, 19 milliárdot pedig a kedvezményes jegyek árához az állam által nyújtott támogatásként). Hogy akkor miből futotta neki például a 113 milliárdos MÁV-számla kifizetésére? Elsősorban abból a 147 milliárdos állami támogatásból, amit közszolgáltatási költségtérítésként tett zsebre. Így esett, hogy miközben a MÁV-Start 100 milliárd forinttal járult hozzá a csoport összesített árbevételéhez, az anyavállalatának csak ez az egy cégleány ennél 13 milliárddal nagyobb árbevételt termelt.