Záróra?

„Ha a szórakozóhelyek reggelig nyitva tarthatnának, nem zúdulna bulizók tömege az éjszaka közepén a belvárosi utcákra. Így kevesebb lenne a lakókat zavaró zaj és egyéb kellemetlenség” – summázta hitvallását a HVG-nek Mirik Milan, Amszterdam éjszakai polgármestere. A 2014 óta hivatalban lévő „night mayor” és stábja a minél későbbi zárórát tűzte ki célul, s mára jelentős részeredményeket értek el – nemcsak a bulizók és a klubtulajdonosok, de a helyiek örömére is.
A budapesti vendéglátósok is néhány kerület korai zárórát szorgalmazó kezdeményezése után kezdték fontolgatni, hogy a helyi önkormányzatoknál talán célszerű lenne éjszakai polgármesterrel képviseltetniük magukat. Amszterdamban is azt követően merült fel a sajátos lobbista megválasztásának ötlete, hogy a városvezetés kitalálta: minden szórakozóhely húzza le a rolót este tízkor. Ekkor fogtak össze a szórakozóhelyek tulajdonosai. Pár év alatt sikerült is kiharcolniuk a városvezetésnél, hogy a különböző szórakozóhelyek eltérő időpontban zárjanak, s így azok vendégei ne találkozzanak éjjel az utcán. A legnagyobb eredménynek azonban azt tartja Mirik Milan, hogy Amszterdamban ma már tíz szórakozóhely kapott 24 órás nyitvatartási jogot. Az amszterdami éjszakai polgármester és pár fős csapata nonprofit alapítvány formájában működik, 50-50 százalékban az önkormányzat, illetve a klubüzemeltetők fenntartásában.

A bűnözést, a zavaró éjszakai hangoskodást többek között egy mobilapplikáció kifejlesztésével igyekeztek mérsékelni. A lakók az app segítségével bejelenthetik, ha a bulizók túl hangosak, s a polgárőrök azonnal cselekszenek. „Ma már ahhoz szoktunk hozzá, hogy azonnal reagálnak a bajunkra. Frusztráló lehet, ha valaki csak telefonon, hosszú várakozás után tudja jelezni a panaszát, majd három nap múlva értesítik, hogy foglalkoznak-e a bejelentésével” – jelzi Milan, hogy tisztában van vele: nem minden városban működik ennyire flottul az ügyintézés. Amszterdamban mindenesetre az applikáció bevezetése óta eltelt másfél évben 25 százalékkal csökkent az erőszakos cselekmények száma, a zavargásoké pedig 28 százalékkal. „Jó lenne persze, ha elsősorban nem azok jönnének hozzánk, akik csak be akarnak rúgni, és egyik hétvégén Budapesten, a másikon Amszterdamban teszik ezt, miután olcsó fapadossal ideutaznak” – jegyzi meg Milan, aki szerint a kulturális programok az igényesebb látogatókat vonzzák, így érdemes azokból mind többet szervezni.
Amszterdam tavaly megrendezte az első night mayor találkozót is, ma ugyanis már mintegy tucatnyi helyen működik éjszakai polgármester. A londoni night czar, azaz éjszakai cár – a kabarétulajdonos-írónő Amy Lamé személyében – közvetlenül a polgármesteri hivatalban dolgozik, a városvezetés alá beosztva, tízfős csapattal. A brit fővárosban – ahol évi 26 milliárd fontot, több mint 8600 milliárd forintot hoz az éjszakai élet – azt követően hozták létre a posztot, hogy a bárok 35 százaléka, az éjszakai klubok 50 százaléka bezárt a belvárosban, és sokuk helyén irodaépületeket húztak fel. Párizsban is hasonló a szervezeti megoldás, míg az ugyancsak francia Toulouse-ban a városházától függetlenül működik az éjszakai polgármester. Zürichnek is van már effajta szakembere, nemrég Stockholmban merült fel az igény a szórakozóhelyek és a városvezetés kapcsolatát koordináló civilre, de több amerikai nagyváros is átvette Amszterdam példáját. ¬ G. TÓTH ILDA