Spanyolországra is lecsapott az iszlám terrorizmus új hulláma, és Katalóniában most attól tartanak, a tragédia meghiúsíthatja a Madridtól való függetlenedést célzó októberi népszavazást.
Az áldozatokra emlékeznek Barcelonában. Nagyvárosi fenyegetettség
afp / JAVIER SORIANO
Spanyolokéskatalánok
Lionel Messi az emlékezet mezében. Győztek és kitartanak
afp / DPPI / Urbanandsport
Kényes időpontban érte Barcelonát a véres merénylet. Katalóniában ugyanis megkezdődött a visszaszámlálás a Madrid által betiltott, a katalán kormány, a Generalitat által október elsejére kiírt függetlenségi népszavazásig. A támadások utáni első órákban sokan nyomban arra gondoltak, hogy a tragédia okot adhat a referendum lefújására, de Carles Puigdemont katalán tartományi elnök sietett kijelenteni: a merénylet nem tántorítja el tervétől. Jó jel volt az is, hogy a múlt pénteki gyászmeneten – ahol katalánul harsogták, hogy „no tinc por”, azaz nem félek – a tömeg egyaránt elrakatta a vonulókkal a spanyol és a katalán zászlókat, a senyerákat is, nehogy nemzeti vagy politikai érzelmeket korbácsoljon fel az esemény.
Az is biztató, hogy Puigdemont mellett Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök és VI. Fülöp király is ott vonult a tömegben. Az egység demonstrálásában jócskán van gyakorlatuk a spanyol politikusoknak, hiszen az ETA nagyobb merényletei után mindig hasonló kiállást mutattak. Most azonban a spanyol – politikai és állami/királyi – vezetés gyors megjelenése és a segítség teljes körű felajánlása kétségtelenül azt is jelezte, hogy Madridnak éppen olyan fontos Katalónia, mint az ország bármely része. Azaz – hangzott a függetlenedési érzelmeknek is szóló finom politikai üzenet – egységben az ország ereje.
A Barcelonában megjelenő La Vanguardia napilap azért szóvá tette: a támadás után majdnem egy egész napnak, 20 órának kellett eltelnie, hogy a madridi és a barcelonai kormány feje közvetlenül találkozzon és hozzálásson a követendő lépések kidolgozásához, egyeztetéséhez. És azt is megjegyezték, hogy Puigdemont a merényleteket követően sietett haladéktalanul intézkedni – anélkül, hogy konzultált volna a madridi Moncloa-palotával. Ahol viszont Rajoy tétlenkedett legalább három órát a Barcelonába indulással, megvárva, hogy tisztázódjon a helyzet, és országos jelentőségűvé emelkedjen a tragikus esemény.
De a megemlékezések sem maradhatnak teljesen mentesek a politikától. A kapitalizmusellenes, katalán függetlenségpárti, radikális baloldali kispárt, a Népi Egység (CUP) máris jelezte, hogy nem vesz részt a terrorizmus elleni szombati békemeneten. Azon ugyanis a spanyol kormány és állam képviselői is megjelennek, és a katalán kormányerők parlamenti többségét garantáló CUP szerint VI. Fülöp király támogatja az iszlám terrorizmust azzal, hogy a monarchia jó kapcsolatot ápol a merényleteket elkövető dzsihádistákat finanszírozó katari és emirátusbeli uralkodó famíliákkal, spanyol cégek pedig buzgón üzletelnek arab térségbeli nagyvállalatokkal.
A népszavazásra és annak szeptember 15-én induló kampányára készülő Barcelonában most mindenesetre óriási a készültség. Megsokszorozták a biztonsági intézkedéseket, máris többfelé kihelyeztek útakadályokat, a tömegrendezvényeket nagy erőkkel tervezik védeni. A Barca pedig megnyerte első meccsét a zsúfolásig telt Camp Nouban, és a focisták mezén ezúttal a nevük helyett ez állt: Barcelona.
