A „zsidó néplélek nyelvét”, a jiddist irodalmi magasságokba emelő írótriász tagjának, Jichok Lejbus Peretznek évszázadot kellett „várnia” az ismételt felfedezésre. Az igen termékeny alkotónak magyarul az 1908-as kötete után csak nemrégiben jelent meg második novelláskönyve.
A humanizáló Peretz. Nem szégyellte
Wikipedia
Ismerősismeretlenek
Néhány jiddis szó és magyarázata:
¬ Bencsolás – étkezés utáni ima, áldásmondás.
¬ Bóher – nőtlen fiatalember, diák.
¬ Córesz – baj, gond, nyomorúság.
¬ Gartli – széles öv, amelyet a zsidók azért viselnek, hogy elválassza a fejüket és a szívüket a test tisztátalan, alsó felétől.
¬ Héder – zsidó oktatási intézmény kisgyerekek részére, szó szerint: szoba.
¬ Kóser – A zsidó vallás étkezésre vonatkozó előírásainak megfelelően elkészített étel, tágabb értelemben rituális szempontból tiszta és engedélyezett.
¬ Sábesz – Szombat, a hetedik nap. A bibliai történet szerint az Örökkévaló hat napon át teremtette a világot, majd a hetedik napon megpihent, s azt pihenőnapnak rendelte. A zsidó vallásban a sábesz a munkaszüneti nap; péntek este, naplementekor kezdődik és szombat este, a csillagok feljövetelével ér véget.
¬ Sólem Alékhem! – Hagyományos zsidó köszöntés, annyi mint: „Béke veletek!”
¬ Tréfli – Nem kóser étel, tágabb értelemben: kétes, tisztátalan.
