Biztonságizár

Az igazságügy-miniszter titkos információgyűjtésre vonatkozó engedélyezési jogköre megmarad, a tárcavezető jóváhagyó vagy hosszabbítást engedélyező döntését azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság utólag mindig felülvizsgálja. A hatóság 72 órán belül dönt a titkos információgyűjtésről, ha azt megszünteti, akkor a megszerzett adatokat meg kell semmisíteni – áll a kormány törvénymódosítási tervezetében.

Nem önként engedett persze a kabinet. Azt lehet mondani, hogy az Eötvös Intézet legyőzte az Orbán-kormányt, amely 2016 nyarán elbukta a Szabó és Vissy kontra Magyarország pert az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az eötvösös Szabó Máté és Vissy Beatrix képviselője Majtényi László intézetvezető volt ügyvédként a bíróság előtt, a vesztes Magyarországé pedig egy igazságügyi kormánytisztviselő, Tallódi Zoltán. (Ő egyébként nem sokkal később az Orbán-kormány egyik elbukott bírójelöltje volt a strasbourgi testületbe.)

A strasbourgi jogerő vette rá tehát a budapesti kormányt a mostani meghátrálásra. A kérelmező páros azt állította, hogy a rendőrségi törvényben biztosított széles körű jogosítványok sértik a magánélet védelméhez fűződő alkotmányos jogokat. Azt hangsúlyozták, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés esetében kevésbé védett a magánélethez való jog, mint az egyes bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó adatgyűjtésnél. A miniszteri engedélyhez semmilyen konkrét bűncselekmény gyanúja sem kell, indokolás se szükséges, és nincs előírás a „lényegtelen információk” megsemmisítésére sem.

A bíróság megállapította a magyar jogsértést, és úgy ítélte meg, hogy ez „önmagában elegendő igazságos elégtétel” a nem anyagi kárért. Az Eötvös-siker nem csak a miniszteri döntések utólagos kontrollját teremti meg. Ha a T. Ház rábólint, akkor a mentelmi joggal rendelkezők, az újságírók és a titoktartásra kötelezett egyházi személyek megfigyelésénél a miniszteri engedély csak az adatvédelmi hatóság előzetes egyetértésével lesz érvényes. ¬