Törvényáltalhomályosan

A magántőkealap legalább 6 évre létrehozható zárt végű befektetési forma, amelyet vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozására alapítanak. A legkevesebb 250 millió forint saját tőkével indítható alap értékpapírjait (akár nyomtatott, akár dematerializált befektetési jegyeit) zártkörűen, kizárólag szakmai befektetők számára hozzák forgalomba, és ezek a jegyek az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem válthatók vissza. Szakmai befektetőnek nemcsak befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy más hasonló profi szervezet számít, hanem kérésére az a magánszemély is, aki legalább százezer eurónyi összeg befektetését vállalja.

Az alapokról a jegybank vezet nyilvántartást, azoknak adószámuk van, de cégjegyzékszámuk nincs, a befektetők nevét sehol sem teszik közzé. Az utóbbi azért figyelemre méltó, mert maguk az alapok lesznek a felvásárolt vállalatok tulajdonosai (őket jegyzik be például részvényesként vagy kft-tagként a cégnyilvántartásba), nem pedig a nevükben eljáró alapkezelők. Így a valódi befektetők kiléte titokban maradhat.

A magántőkealap által egy vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke, valamint az e vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a magántőkealap jegyzett tőkéjének 40 százalékát. Ha a befektetők egyhangú hozzájárulásukat adják egy adott vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásba történő, a magántőkealap jegyzett tőkéjének 40 százalékát meghaladó összegű befektetéshez, illetve e mérték feletti pénzkölcsön nyújtásához, a magántőkealap mentesül a korlátozás alól. A hozzájárulást a befektetők közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kockázatfeltáró nyilatkozatban adhatják meg. E nyilatkozat tervezetét annak tervezett keltezését legalább 7 nappal megelőzően – teljes terjedelmű felolvasása mellett – kell a befektetőknek átadni. A kockázatfeltáró nyilatkozat nem vonható vissza. A mentesítést 15 napon belül a magántőkealap szabályzatában rögzíteni kell, illetve ezzel egyidejűleg a felügyelő Magyar Nemzeti Banknak is be kell jelenteni.

Záráskor a magántőkealap portfóliójában lévő eszközöket 18 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a szabályzatban kijelölt értékbecslő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a „befektetők érdekében” a felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3, ingatlanok és egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható. A magántőkealap tulajdonában lévő tőzsdei értékpapírokat a befektetési jegyek tulajdonosai között természetben is fel lehet osztani. ¬

„A Kormány (…) kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényjavaslata az Európai Unió alternatív befektetési alapkezelők harmonizálását célzó irányelvét ülteti át a magyar jogrendbe” – így tájékoztatták a törvényhozókat 2013 végén a parlamenti Képviselői Információs Szolgálat kiadványában. A 2011-es uniós irányelv számos átláthatósági követelményt tartalmaz, ám a tagállamokra bízza a részleteket, például a felügyelő hatóság kijelölését (Magyarországon ez a jegybank). A karácsony előtti utolsó pillanatokban benyújtott tervezet gyorsan át is ment a Házon. Az újévi szünet után, 2014. februárban különösebb vita nélkül elfogadták, 24-én már ki is hirdették. Az ellenzék sokáig nem is jött rá, hogy a magyar oligarcháknak milyen kiskaput nyitott a törvény. Most, augusztus végén Szabó Szabolcs független képviselő lépett fel az alapok ügyében, és törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. Az Együtt-tag törvényhozó szerint a törvény szabályai „átláthatatlan tulajdoni formákat engednek meg”, így „belső offshore struktúrák” jöhetnek létre. Ezért, az átláthatóság érdekében, azt javasolta, hogy az alapkezelő a kibocsátást követő 30 napon belül hirdetményben tegye közzé a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek összesített névértékének legalább 10 százalékát kitevő befektetési jegyek tulajdonosát. ¬