Nem sokat fejlődött a Szerbiától közel húsz éve elszakadt és tíz éve függetlenné vált Koszovó: tart az elvándorlás, virul a korrupció, és csak az elit érzi a gazdasági növekedés eredményét. Meg is erősödött a hagyományos pártrendszert elvető radikális ellenzék.
Koszovói albánok vurstliban. Szédítő ötletek
afp / ARMEND NIMANI
Albánmozgolódás
A jelek szerint zsarolásba torkollott Szerbia és Macedónia látványos diplomáciai csörtéje. Miután Szerbia – arra hivatkozva, hogy Macedónia barátságtalan akcióra készül ellene – augusztus közepén valamennyi, Szkopjéban szolgáló diplomatáját visszahívta konzultációra, a múlt héten feltűnően barátságosnak álcázott telefonbeszélgetést folytatott Zoran Zaev macedón kormányfő és Alekszandar Vucsics szerb elnök.
Míg a hivatalos közlések szerint a két politikus megállapodott arról, hogy országaik a jövőben is baráti viszonyt ápolnak egymással, Vucsics valószínűleg közölte Zaevvel: ha Macedónia támogatni fogja a Szerbiából kiszakadt Koszovó UNESCO-tagságának megadását, Belgrád visszavonja azt a döntését, amely szerint Macedón Köztársaságként és nem „Macedónia, volt jugoszláv tagköztársaságként” ismerte el déli szomszédját. Szkopjénak ez egyáltalán nem hiányozna, hiszen Zaev éppen a napokban tárgyalt a macedón–görög névvita megoldásáról, s harminc év után elérhető közelségbe került, hogy megszületik az a kompromisszumos név, amelynek kihirdetése után Athén elismerné Macedónia államiságát.
Ha viszont Macedónia nem támogatja Koszovót, konfliktus kerekedhet a Zaev-kormányt alkotó koalícióban. A lakosság közel harmadát számláló albán kisebbség pártjai az után álltak be a szociáldemokrata miniszterelnök mögé, hogy Zaev ígéretet tett az albánság problémáinak megoldására. A macedóniai és koszovói albánok ezernyi szállal kapcsolódnak egymáshoz, így Koszovó „elárulása” válságot hozhat Macedóniában.
Közben Albániában látványos irányváltást hajtott végre Edi Rama szocialista miniszterelnök, aki a június 25-ei választások megnyerése után a múlt héten hozta nyilvánosságra az új kormány névsorát. A korábban egyértelműen EU-párti politikus felszámolta ugyanis az EU-integrációs minisztériumot, s helyette – Albánia történelmében először – létrehozta a határon túl élő albánok támogatásával megbízott diaszpóraügyi tárcát. Az új minisztérium az után született meg, hogy Rama az idén áprilisban figyelmeztette a világot: Európa rémálommal találja szembe magát, ha a balkáni országok elvesztik az EU-hoz csatlakozás reményét, s újra megőrülnek. „Mindenki a nagy unióhoz szeretne csatlakozni, de ha erre nincs esély, természetesen kisebb egyesülések is végbemehetnek” – mondta Rama, Koszovó és Albánia esetleges uniójára utalva a Politico című magazinnak adott nyilatkozatában. Az unióra a határ másik oldalán is lenne igény: bár a koszovói alkotmány szerint nem olvadhat egybe a két állam, több párt, köztük a jelentősen megerősödött Vetevendosje is népszavazást rendezne „Nagy-Albánia” létrehozásáról.¬
