Szabadítóművészet

„Mi a csudának vettünk meg olyasmit, amire semmi szükségünk nem volt?” – morfondírozik egyre több amerikai, aki az elmúlt 40–60 évben felhalmozott cuccai között ülve vár segítségre. Hiszen előbb vagy utóbb csaknem mindenkinek költöznie kell, kiváltképp, ha a három-négy gyerek neveléséhez kényelmes, polgári jólétet sugárzó kertvárosi házat már csak egy magára maradt idős szülő lakja. „Közelebb a gyerekekhez, az unokákhoz; kisebb, olcsóbb, könnyebben rendben tartható lakás; esetleg idősek otthona, ahol mindig kéznél a segítség” – csupán néhány a legkurrensebb költözési indokok közül. Bármi legyen az indíték, a meglehetősen összetett és időigényes munka elvégzésére jellemzően nincs egyetlen ráérő leszármazott sem a közelben. Márpedig az idősek áttelepülése megszokott környezetükből egy másik faluba-városba, a korábbinál jóval kisebb lakásba, meglehetősen komplex feladat – ismerte fel az amerikai piac.