Értükjöttek,nemellenük

Magyarország azért költ a Kárpátaljára, hogy visszaszerezze, amikor Ukrajna nagyon rossz helyzetbe jut – mondta a HVG-nek Oleh Kucin, a Szvoboda ukrán párt egyik kijevi vezetője.

¬ Rendszeresen jár Kelet-Ukrajnába, milyen a helyzet a fronton?

Változatlanul komoly feszültség uralkodik, nincs valódi tűzszünet, valamennyi szakaszon szólnak a fegyverek. Mi azokat a településeket igyekszünk visszaszerezni, amelyek hozzánk tartoznának a minszki megállapodások értelmében, míg a szakadárok újabb területeket akarnak megszállni.

¬ Sokan aggódnak, mi történik most, hogy nagy orosz–fehérorosz hadgyakorlat kezdődik Fehéroroszországban.

Több olyan információnk van, hogy Oroszország általános támadásra készül Ukrajna ellen. Az orosz–ukrán határon ötvenezres katonai erőt vontak össze. Az is előfordulhat, hogy az oroszok tartósan Fehéroroszországban hagyják a gyakorlatra vezényelt erőket, amivel újabb front nyílna Oroszország és Ukrajna között. De mi sem alszunk, alakulnak a területvédelmi egységek, s a lakosságot is igyekszünk felkészíteni. Moszkva nem akarja elengedni Ukrajnát, s a nemzetközi közösség sem elég határozott ahhoz, hogy ezt kikényszerítse. Csak egy módon szabadulhatunk ki Oroszország öleléséből: ha Moszkva látja, hogy Ukrajna egy emberként kész szembeszállni vele.

¬ És ezt látja?

Egyelőre nem. A kijevi hatalom éppen azon dolgozik ugyanis, hogy megállítsa a hazafiság erősödését. Porosenko elnök és környezete fél a patriótáktól, mert azok képesek önállóan gondolkodni. Neki olyan nép kell, amelyik csak azzal foglalkozik, mit egyen másnap. A hatalom törekvései ellenére a hazafiak erősödnek, s jobb a helyzet, mint 2014-ben volt, amikor Oroszország megszállta a Krím félszigetet. A függetlenség elérése óta eltelt negyedszázadban csak beszéltek az ukrán hadseregről, ezért is hagytam ott. A valóságban az ukrán haderő ma is úgy működik, mint a szovjet időkben. Ugyanazok a főtisztek vezetik, a tisztikar képtelen a korszerű hadviselésre, a parancsnokok nagy részét 25 éve le kellett volna szerelni. Az, hogy mégis ellen tudtunk állni Oroszországnak, az önkénteseknek és a frontokra kimerészkedő alacsony rangú tiszteknek volt köszönhető.

¬ Nagy az elégedetlenség, kitörhet a harmadik forradalom?

A háború idején könnyű lenne ugyan kirobbantani forradalmat, ám mi ezt nem akarjuk, mert ha ismét instabillá válik a helyzet, az egész államiságunk veszélybe kerülhet. Ha viszont valaki provokál, akkor határozottabban fogunk cselekedni, mint a 2014-es forradalom idején. Megvannak a terveink, s lépni fogunk, mert nagyon sokan ácsingóznak a földjeinkre, például Magyarországon is.

¬ Miért, ön szerint Magyarország vissza akarja szerezni a Kárpátalját?

A magyar kormány tudatosan azon dolgozik, hogy megnövelje befolyását a Kárpátalján. Nem csak az a célja, hogy segítsen a magyarokon, mert már így is minden megvan ahhoz, hogy ők ne éljenek rosszabbul, mint a többiek. Magyarország azért költ egyre több pénzt a Kárpátaljára, hogy visszaszerezze, amikor Ukrajna nagyon rossz helyzetbe jut. Vannak olyan értesüléseink, hogy a kárpátaljai magyarok önvédelmi osztagokat szerveznek, amelyeknek tagjait Magyarországon képezik ki. Ez közvetlenül fenyegeti az ukrán államiságot. Már Kucsma és Janukovics elnöksége idején is sok mindent elrontottak Kárpátalján – például engedélyezték a magyar zászlók megjelenését –, és ez szerintem előbb-utóbb összetűzésekhez fog vezetni. Nem vagyok magyargyűlölő, csak nem akarok háborút a Kárpátalján. De ahogy látom, sokan dolgoznak azon, hogy megteremtsék ennek a feltételeit. Nem fogjuk hagyni, hogy elvegyék a Kárpátalját. Még úgy sem, hogy Moszkva azt az üzenetet közvetíti Ukrajna szomszédainak: ha az ország szétesik, neki elég a Dnyeperig tartó terület, a többit viheti Románia, Lengyelország és Magyarország.