Apénzneknincsszaga

„Az én életemről van szó, s arról én határozok” – ezekkel a szavakkal utasította vissza Gerhard Schröder volt német kancellár azokat a szemrehányásokat, amelyek amiatt érték, hogy szerepet vállal az orosz Rosznyeft energiakonszern felügyelőbizottságában. Annak a konszernnek lesz tehát vezető állású munkatársa, amely a Krím orosz megszállása óta az EU és az USA szankciós listáján van.

Ráadásul mindez röviddel a szeptember 24-ei szövetségi parlamenti választás előtt került nyilvánosságra. A mostani készülődés során az SPD választási programját szentesítő kongresszuson megjelent Schröder, és beszédet is mondott. Bemutatta, hogy ő még mindig vérbeli politikai lény, kitűnő szónok, aki dinamikusabb, a hallgatókat jobban megragadó beszédet tud tartani, mint Martin Schulz, a párt kancellárjelöltje.

Kapott is nagy tapsot, ami annak a reménynek is szólt, hogy végre, Gerhard újra itt van velünk, segít a győzelemhez vezető úton. Azért „végre”, mert az SPD és a nyugalmazott kancellár viszonya nem volt teljesen felhőtlen a múltban. Sokan zokon vették tőle ugyanis, amikor alighogy kiköltözött a kancellári irodából, máris beült az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat tenger alatti gázvezetéket építő és üzemeltető cég felügyelőbizottsági székébe.

Ami Schröder magánemberi mivoltát illeti: nyugalomba vonulása után neki is jár élete végéig a „szövetségi kancellár úr” megszólítás, az államilag finanszírozott iroda, az autó, a biztonsági kíséret. ¬ WEYER BÉLA / BERLIN