Aun Szan Szu Kji: Ladyből cinkos mianmari kormányfő

afp

„Nem a hatalom, a félelem korrumpál. A hatalmon lévőket az teszi korrupttá, hogy attól félnek, elveszítik a hatalmukat” – írta még 1991-ben, házi őrizetében készült első könyvében Aun Szan Szu Kji. A de facto kormányfői, valamint külügyminiszteri posztot is betöltő Szu Kji akár magára is vonatkoztathatná korábbi sorait. A buddhista többségű Mianmarban, az egykori Burmában a muszlim kisebbség, a rohingyák kiirtásával kapcsolatban fel sem emelte a szavát. Majd amikor mégis megszólalt, lényegében a hatalmához asszisztáló katonai vezetés hivatalos álláspontját visszhangozta. Az emberi jogi és polgárjogi harcosként világhírűvé lett Szu Kji, aki az 1991-es Nobel-békedíja mellé számos nemzetközi elismerésben részesült – bár mélyen elkötelezett, az erőszakot elutasító buddhistának vallja magát –, nem szíveli a rohingyákat. Ő is a sértő „bengáli” kifejezést használja rájuk, mindig elnézte jogfosztottságukat, s hatalomra kerülve sem lépett fel az őket lényegében hontalannak nyilvánító törvényekkel szemben.