Tőkeléggömbök

A König Investment Zrt.-től a következő válasz érkezett, miután kérdéseket tettünk fel a cégcsoporttal kapcsolatban. A szöveget betűhíven közöljük.

„Újságuk , kiadójuk, többször is, találgatás a nyilvános adatok plusz a hozzá gondolt összeesküvés elmélet alapján fogalmazott meg rólunk cikkeket. Amivel többször is hátrányt okoztak cégeinknek. amennyi a nagy nyilvánosságra tartozik, az természetesen minden megtalálható a hivatalos adatbázisokban. Ami értelemszerűen, NEM ! az üzleti titoknak minősül. Kérem a továbbiakban , bármilyen agyszülemény , ami a cégeinket hátrányosan érinthetik , az ilyen megnyilvánulásaikat mellőzni szíveskedjék. természetesen , minden valótlan állítás mérhető anyagilag.

Ennek tudatában, amit el szeretnénk mondani, az nyilvánosságra fog kerülni, amit nem szeretnénk azt önök ne szeressék kitalálni. Cégeink a hatályos jogszabályoknak mindenben megfelelően működnek, és fognak is. Az elektromos kamionunkkal kapcsolatosan, két hét múlva újabb dokumentumok is és információk is sajtóbemutatásra fognak kerülni. Amiről tájékoztatást fogunk nyújtani. Hangsúlyozom, nem szeretnénk még, se büntető se polgárjogi lejárást indítani, a hozzákreált cikkeikhez. Kérem ehhez tartsák magukat. Megértésüket köszönjük.Tisztelettel, König Investment Zrt.”

Négy titokzatos csomag segítségével több mint tízezerszeresére emelte törzstőkéjét Kovács Ádám feltaláló Celladat Kft.-je – írta 1993. szeptember 18-ai számában a HVG. Az eredetileg egymillió forintos egyszemélyes társaság esete jól példázta, hogyan nőhet könnyen, gyorsan milliárdossá egy cég. Legalábbis papíron. Grammonként állítólag 1 millió forintot érő hatóanyag apportálásával emelte ugyanis a törzstőkéjét a Celladat, így a rákbetegségek gyógyításával kapcsolatos kísérleteiről ismertté vált „celladamos” Kovács Ádám tulajdonában levő egyszemélyes társaság egymillió forintos törzstőkéje tízmilliárd-egymillióra nőtt. 1993. május 5-én be is jegyezte a Pest Megyei Cégbíróság, ahová – már Celladam Rt. néven – gyorsan megérkezett az rt-vé alakítási kérelem is.

Önmagában azt sem volt egyszerű kideríteni, mivel emelte törzstőkéjét a kft. A cégjegyzék szerint 10 milliárd forint „értékű Celladam alapanyagról” van szó. Az rt-vé alakuláshoz szükséges vagyonmérleg kapcsán az Audit Rt. már azt állapította meg, hogy a kft tőkeemelése a „Vitacell fantázianevű alapanyaggal” történt. Bedő Ottótól, az Audit Rt. munkatársától annak idején megtudtuk, hogy egy vegyész szakértő állapította meg a 10 milliárd forintos értéket (a szakértő nevét azonban – mint mondta – sajnálatos módon elfelejtette).

A 2017 júliusában elhunyt alapító-tulajdonos titokként kezelte a hatóanyag összetételét, ezért Kovács 1993. április 21-én négy darab, egyenként 2,5 kilogrammos csomagot helyezett letétbe a Magyar Nemzeti Bank nemesfém-gazdálkodási és letéti osztályán. Erről – illetve a bennük levő, itt már CDM-VIC-nek nevezett hatóanyagról – négy letéti igazolást kapott, darabját 2,5 milliárd forintról. „A dobozok akár üresek is lehetnek” – mondta 1993-ban a HVG kérdésére Gerebenics Imre, a letéti osztály vezetője. A bank részéről ugyanis egyszerű letéti ügyletről van szó – magyarázta –, ha az ügyfél nyilatkozott, hogy a csomag nem tűz- vagy robbanásveszélyes, nem ártalmas az egészségre, és kifizette az általa megnevezett érték után járó letéti díjat (évi 1,5 ezrelék), akkor megőrzik a csomagját. Vagyis: a 4 csomagról adott, összesen tízmilliárd forintos igazolások nem a letét forgalmi értékét mutatták – erről a bankban nem is kérnek szakértői véleményt a letét elfogadásához –, pusztán azt rögzítették, hogy mennyivel tartozik a bank, ha a lejáratkor nem tudja sértetlenül visszaszolgáltatni az átvett tárgyakat.

Az efféle tőkeemelések sikeres bejegyeztetése már akkor is csak félsiker volt, hiszen az ezzel szerzett üzletrész vagy részvény még nem feltétlenül pénzzel egyenlő érték. A Celladamon sem segített a 10 milliárdos alaptőke: 2012-ben a fizetésképtelen cég felszámolással megszűnt.