Rendbontásokésrendbontók

reviczky zsolt

„Fanyar mosollyal, huncutul csillogó szemmel” szállt vitába pályatársa szerint a hagyományos közgazdasági modellek művelőivel Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem Booth Üzleti Karának professzora. Poétikusan ifjú korában ráébredt, hogy a piacok nem hatékonyak, az emberi döntések nem optimálisak és nem is önérdekűek, nem elfogulatlanok, emiatt az ezekre az axiómákra épülő közgazdasági modelleket kéretik kritikával venni. Azok ugyanis a Homo sapienst racionálisan döntő Homo economicusnak tekintik, holott nem az, hanem gyarló emberi lény, aki nem a szabályokat követi, hanem rendbontóan viselkedik – állítja. A folyamatok megismeréséhez az emberi viselkedést, a köznapi tapasztalatokat is figyelembe kell venni; az előre jelezhető, rendszerszerű „hibák” pedig mérhetők, kikísérletezhetők és a döntésekben felhasználhatók.

Thaler olyan beszédes fogalmakat hozott be a közgazdasági elméletbe, mint a viselkedésbeli torzítások, a birtoklási hatás, az önuralom vagy a költségek mentális nyilvántartása. Titulálták „lélekgazdásznak”, volt része szakmai vesszőfutásban, míg a szakma élvonalába emelkedett. 2015-ben az Amerikai Közgazdasági Egyesület elnökévé választották. „Remek dolog releváns modellekkel kimunkálni a vákuumban, hogyan kell a Holdra repülni, de ha az űrhajót meg kell építeni, az nem elég” – jellemezte saját szakterülete gyakorlatias szerepét a Magyar Tudományos Akadémián, ahol abból az alkalomból tartott előadást, hogy a Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiuma neki ítélte a Neumann János-díjat.

„Amikor valamennyi közgazdász a tényeken alapuló megközelítést választja majd, megszűnik a viselkedési közgazdaságtan létjogosultsága” – fejtegette előadásában. Rendbontók című, világsikerű könyvét a HVG adta ki, a beszélgetés a szerző és a kiadó találkozásán készült.