Új elemek a hatalmas összegű, gazdasági élénkítő csomagnak nevezett programok a határon túliaknál (HVG, 2017. augusztus 24.). Ezek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kezelésébe tartoznak, s Erdélyre 100 milliárd, a Vajdaságra 50 milliárd, a Kárpátaljára 32 milliárd forintot irányoztak elő. A felvidéki Baross Gábor-terv végső összege nem ismert, az első körben, októbertől 5 milliárdot osztanak szét.
Eddig csak a vajdasági projekt indult be, miután a szerb kormánnyal sikerült megállapodni a folyósítás feltételeiről; a belgrádi jóváhagyás információink szerint a pénz egyharmadát érinti. A román kormány szeret „európai normákra” hivatkozni, hogy miért akadályozza a támogatások folyósítását, Erdélyben mindenesetre olyan feltételeket támasztottak, hogy a terv megvalósítása lekerült a napirendről. Úgy hírlett, hogy 50 százalékos adót terveztek kivetni az összegre, értesüléseink szerint azonban inkább arról volt szó, hogy szerb mintára az összeg egy részét a többségi nemzet vállalkozói felé kellett volna csatornázni, ezt pedig a magyar kormány nem vállalta.
A marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány folyószámláján most egymilliárd forint parkol, ám e mintaprojekt pályázati kiírásának dátuma megjósolhatatlan. Némi belső vita is van arról, ki oszthassa a pénzt Erdélyben. „Brummogtunk, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megpróbálta lenyúlni az egészet, mert szakpolitikusainkkal mi is szeretnénk részt venni ebben a programban” – fogalmazott a HVG-nek Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a Pro Economica projektjével kapcsolatban.
A Felvidéken úgy tartották, sokáig azért nem indult be a Baross Gábor-terv, mert Bugár Béla, a Most-Híd vezetője sérelmezte, hogy őket kihagyták belőle. Úgy tűnik azonban, egy mintaprojekt most ott is elindul: a Baross Alapítvány bejelentette, hogy a szlovákiai magyar közgazdászok által kidolgozott terv megvalósításának támogatására a magyar kormány gazdaságfejlesztési alapot hozott létre, amelynek idei 15 millió eurós keretéből a vállalkozók 30 százalékos önrésszel 15 ezer euróig igényelhetnek majd támogatást eszközvásárlásra.
A Kárpátalján már el is indult az Egán Ede-terv megvalósítása, tavaly kétmilliárd forint ment oda, főként egyéni gazdálkodók földprivatizációs költségeit fedezték. Az idén elvileg 20 milliárd forint érkezne a térségbe, ám kérdés, hogy az elmérgesedett ukrán–magyar viszony hogyan hat majd erre.
