Karácsonyrakoalíció

A német parlament alsóházának helyet adó berlini Reichstag épületében a karbantartók megint dolgozhatnak: az új létszámhoz kell igazítani az egyébiránt fixen szerelt székek számát. A most vasárnap megválasztott Bundestagnak 709 képviselője lesz – ez a szám minden választási ciklusban más és más. A magyarázat a német választási rendszerben rejlik. Az alapból 598 fős parlamentbe vagy a 299 egyéni választókörzet egyikéből, vagy az elvileg 299 mandátumos pártlistáról lehet bejutni. A választópolgároknak két szavazatuk van, az egyikkel egyéni jelöltet, a másikkal pártot támogathatnak.

Gyakran ismétlődő eset, hogy egy párt egyéni képviselői több mandátumot szereznek, mint amennyi a tartományokra lebontott, a lakosság arányát tükrözni hivatott országos lista szerint jutna nekik. Ezek az úgynevezett többletmandátumok. Annak érdekében, hogy az egyéni körzetében megválasztott képviselő mindenképp megkaphassa mandátumát, a listán rendelkezésre álló helyek számát kell megnövelni – mégpedig úgy, hogy alapjában ne változzon a pártok súlya szerinti, tehát a listákra leadott szavazatok alapján számított elosztás. Vagyis arányosan növekszik a többi párt frakciója is – az úgynevezett kiegyenlítő mandátumokkal, s ezért növekszik meg az alaphelyzethez képest jelentősen, ezúttal több mint százzal a képviselők száma.