Oroszországratekintettel
Közel duplájára nő a svéd hadsereg létszáma, miután a skandináv országban újra bevezették a sorozást. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter szerint a lakosság támogatja kötelező behívás intézményét.
Északikészülés
Svéd katonák hadgyakorlaton. Jobb félni, mint megijedni
Október elején ér véget az utóbbi negyedszázad legnagyobb svédországi hadgyakorlata. A műveletekben 19 ezer svéd és több mint ezer amerikai katona vesz részt, s a légi, szárazföldi és tengerészeti egységek azt gyakorolják az ország keleti részén lévő Gotland sziget térségében, miként verjék vissza egy esetleges agresszor támadását. Elég csak egy pillantást vetni a térképre, hogy kire gondolhat ellenfélként Stockholm. Gotland Svédország és a balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország – között nyúlik el észak–déli irányban. Szakértők szerint aki a sziget ura, az ellenőrizheti a balti térség légterét és a legfontosabb hajózási útvonalakat. A Baltikumban pedig elsősorban attól tartanak, hogy Oroszország – miután 2014-ben annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet – esetleg kedvet kap a volt szovjet tagköztársaságok lerohanására is. Az ereje meglenne hozzá, becslések szerint ha akarná, néhány nap alatt bekebelezhetné a három miniköztársaságot.
Az Aurora 17 nevű hadgyakorlat csak az egyik jele annak, hogy Svédország egyre nagyobb figyelmet fordít a védelemre. Miután a kormány márciusban bejelentette, hogy 2018-tól újra bevezeti a kötelező katonai szolgálatot, augusztusban úgy döntött, három év alatt 8,1 milliárd koronával megnöveli a védelmi kiadásokat. A pénzből bepótolják az elmaradt fejlesztéseket, s költenek a haderő harcképességének javítására is. A pluszösszegekre szükség is lesz, hiszen míg a hidegháború csúcspontján 850 ezer aktív, illetve tartalékos volt az országban, a svéd hadseregben ma 50 ezren szolgálnak, s jövőre megkezdődik a létszám fokozatos emelése.
Az éles politikaváltás hátterében az áll, hogy Svédországot is aggasztja az agresszívnak és kiszámíthatatlannak tartott orosz külpolitika. Ami abban is megnyilvánul, hogy az orosz légierő gépei az utóbbi hónapokban több alkalommal is megsértették Svédország légterét. A fenyegetettség érzete már olyan mértéket ölt, hogy a hagyományosan semleges Svédországban komolyan felmerült a NATO-hoz csatlakozás lehetősége. A jelenlegi szociáldemokrata kormány – a védelmi kiadások emelése ellenére – nem támogatja egyértelműen a belépést, csatlakozáspárti viszont a jobbközép ellenzék, amelynek jók az esélyei a jövőre esedékes parlamenti választás megnyerésére. Svédország tavaly olyan szerződést kötött az észak-atlanti szövetséggel, amely lehetővé teszi, hogy a NATO alakulatai ideiglenesen Svédország területén tartózkodjanak.
A stockholmi fordulat ugyanakkor további bizonytalanságot is szülhet, hiszen Vlagyimir Putyin orosz államfő közölte: megromlanak a kétoldalú kapcsolatok, ha Svédország a NATO-tagság mellett dönt. „Úgy fogjuk értelmezni, hogy a katonai tömb Svédország felől is közelebb nyomul felénk, s el kell majd gondolkodnunk azon, miképpen tudunk leszámolni ezzel a fenyegetéssel. Valamit mindenképpen tennünk kell majd” – hangsúlyozta Putyin.
Hasonló figyelmeztetést kapott a Svédország és Oroszország közé ékelődött Finnország is, amely hosszú évtizedekig tartó semlegesség után fontolóra vette a belépést a NATO-ba. „Úgy gondolják, ugyanúgy 1500 kilométerre fogjuk tartani katonáinkat a finn határtól, mint most? Kell ez maguknak? Nekünk nem, de a NATO valószínűleg szívesen harcolna ellenünk az utolsó finn katonáig” – pörkölt oda az orosz államfő.