Olaszmeló
Tettlegességig fajuló idegengyűlölet kísérte a „gazdasági migránsok” millióinak érkezését, ám nélkülük ma szegényebb lenne a francia gazdaság, közélet és kultúra – idézte fel egy párizsi kiállítás az olasz bevándorlás évszázadát.
Múzeumhullám
Fennállásának 10. évfordulójára mutatta be a Ciao Italia! kiállítást a párizsi Musée national de l’histoire de l’immigration (Bevándorlástörténeti Nemzeti Múzeum). Az 1931-es nemzetközi gyarmati kiállításra készült épületben korábban évtizedekig a Franciaország gyarmatait bemutató tárlat kapott helyet, amit 1960-ban cseréltek le az afrikai és óceániai művészet tárgyaira. A mostani, bevándorlástörténeti kiállítóhely állandó tárlata a Franciaországba érkező milliók motivációit, vágyait, beilleszkedési nehézségeit szemlélteti, illetve azt, hogy miként gazdagította az érkezők kultúrája a helyiekét. A közel hat hónapig nyitva tartó Ciao Italia! előtt már rendeztek a lengyel, illetve az algériai migrációt körbejáró időszaki kiállítást, a múzeum honlapján pedig tanulmányok veszik végig a spanyol, a portugál, a cseh és szlovák, a német, a svájci, a zsidó vagy épp a chilei bevándorlók történetét.
Az utóbbi másfél évtizedben látványosan megszaporodtak a beilleszkedést és a kulturális sokszínűséget bemutató kiállítóhelyek. Míg korábban elsősorban a hagyományos befogadó országokban (Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália) létesültek ilyenek, újabban Európában is egyre többfelé nyílnak hasonló múzeumok: Franciaország mellett immár Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban, a skandináv országokban is. Az új trend előzményei között említik a bevándorlók beilleszkedési nehézségeiről tanúskodó tragikus eseteket: a holland Theo van Gogh filmrendező 2004. novemberi meggyilkolását vagy a 2005-ös franciaországi külvárosi zavargásokat.
A jelenlegi európai intézmények meglehetősen eltérő funkciójúak és készültségi szintűek. Németországban például a kölni Domid dokumentációs központ és múzeum még csak dolgozik azon, hogy létrehozzon egy össznémet migrációs múzeumot. Dániában a migránskiállítás egy kisebb településen kapott helyet, helytörténeti tárlatok szomszédságában, míg a torinói Altreitalie központ valójában az olaszok kivándorlását kutatja és dokumentálja. Magyarországon efféle múzeum nincs, ám a Néprajzi Múzeum a párizsi Musée national de l’histoire de l’immigrationnal karöltve immár második éve állította fel a nyári Sziget Fesztiválon a Sátor határok nélkül nevű kiállítóhelyét, ahol különféle programok segítségével járták körbe a bevándorlás, az integráció és a befogadás témaköreit.