Felemás magyar szereplés

Kilenc helyet javítva a 60. helyre jött fel Magyarország a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi rangsorában, amely 137 ország teljesítményét méri, 12 szempontcsoport szerint. A nemzetközi pénzügyi válság előtt a 47. helyen volt, onnan visszacsúszott, 2012 és 2016 között a 60–63. hely között liftezett, majd a 69. helyre zuhant, innen tápászkodott most vissza. A javulás nem egyenletes, és néhány fontos részindex alapján Magyarországot most is a vert mezőnybe sorolták. Ilyen például a jogi környezet megítélése, a kormányzati döntések elfogultsága, a kormánypolitika átláthatósága, a tulajdon jogi biztonsága, a cégek etikus viselkedése, a helyi verseny, a megfelelő munkaerő elérhetősége vagy az oktatási rendszer minősége – ezeken a területeken nincs az első százban. Összességében az Európai Unió tagországai közül Magyarország csak Romániát (egyetlen hellyel) és Horvátországot (74. hely) előzte meg, Bulgária például a 49. helyen áll. Az elmúlt hét évben a makrogazdasági mutatókban látványos javulás következett be, ezzel szemben a gazdaság humán erőforrásait – az egészségi állapotot, az alap- és a felsőfokú oktatást, a képzési formákat – tekintve fájdalmasan nagy a visszaesés. Az oktatási rendszer minősége alapján 2010 óta Magyarország az 51. helyről a 87.-re, a felsőfokú oktatásban a 75.-ről a 111.-re zuhant, az iskolák internetes hozzáférésének rangsorában pedig az előkelő 31. helyről a 97.-re. A versenyképességi listát ezúttal is Svájc vezeti, megelőzve az Egyesült Államokat és Szingapúrt.