Pénzmosókveszélyben?

Túry Gergely

Máris büntetett a Magyar Nemzeti Bank a június 26-án hatályba lépett, pénzmosás elleni törvény megsértéséért: kötelezte a Vienna Life Biztosítót, tegye alkalmassá kontrollrendszereit a céges ügyfelek által bejelentett, gyanús tényleges tulajdonosok kiszűrésére. A biztosítónak egyértelmű nyilatkozatokat kell beszereznie ügyfeleitől, vajon saját maguk vagy a mögöttük álló tényleges tulajdonos nevében és érdekében járnak-e el. De minden egyéb pénzügyi szolgáltatónak – könyvelőnek, adótanácsadónak, ingatlanügynöknek, kaszinósnak, ügyvédnek, bizalmi vagyonkezelőnek, nemesfém-kereskedőnek – képessé kell válnia arra, hogy leleplezze a strómanokat és azonosítsa a valódi tulajdonosokat. Október végétől még az árukereskedőknek is ezt kell tenniük, ha valaki 2,5 millió forintnál többet fizet készpénzben.

A valódi tulajdonosok feltárása és közös adatbázisba gyűjtése az egyik fő eleme a pénzmosás és a terrorizmus ellen hozott új uniós szabályoknak. Ha a közös adatbank felállna, nem kellene párhuzamosan, több ország több intézményének azonosítania ugyanannak a vállalkozásnak a tényleges tulajdonosát – azt, aki legalább 25 százalékban birtokolja vagy más módon kontrollálja a céget. Ha ilyen személyek nem érhetők tetten, a cégvezetőket kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Az adatbázis azonban még nincs meg, egyelőre Magyarországon sincs hova továbbítani az információkat, és az sem tiszta, hogy a későbbiekben kik és mit kaphatnak meg belőle.

A valódi tulajdonost a régi ügyfelek esetében is fel kell tárni az év végéig. Az esetleges csúszást szankcionáló jegybank részletes iránymutatást adott a pénzügyi cégeknek, például arról, hogyan kellett megújítaniuk pénzmosás elleni szabályzataikat szeptember 30-áig. Nem így a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely késlekedik a hasonló rendelet kiadásával, ezért a felügyelete alá tartozó ingatlanosok és könyvelők haladékot kaptak a szabályzatok átírására.

További újdonság, hogy a tényleges tulajdonosok azonosításakor ki kell deríteni, kiemelt közszereplők-e. A fontos közfeladatot ellátóknak, például politikusoknak és magas rangú állami tisztségviselőknek a pénzük forrásáról is nyilatkozniuk kell. És nemcsak nekik, hanem közeli hozzátartozóiknak és a velük szoros üzleti kapcsolatban állóknak is. Ettől még kérdéses, hogy a közbeszédben Orbán Viktor üzleti helytartójaként kezelt Mészáros Lőrincet e szabályok szerint ellenőrzik-e majd a bankok, elsőként az MKB, amelynek legnagyobb tulajdonosa az ő érdekeltsége által képviselt anonim befektetési alap. Továbbá hogy kibuknak-e a jövőben a bankoknál az olyasféle cégek, mint amelyiknek az MKB-beli számlájára azeri korrupciós pénzeket utaltak.

Amúgy az ügyfeleket ugyanazokban az alapszituációkban kell átvilágítani, mint eddig: az üzleti kapcsolat létesítésekor, a 3,6 millió forintnál nagyobb összegű megbízások teljesítésekor, ha az adataik valódisága kétségessé válik, vagy ha bármilyen jel pénzmosás és terrorizmus veszélyére utal. A gyanús eseteket az adóhatóságnak kell bejelenteni. Újdonság viszont, hogy a magánszemélyek azonosító okmányait le kell másolni – akár beleegyeznek, akár nem. Eddig csak be kellett mutatni, de a bankok (és más szolgáltatók) rendszeresen lemásolták és tárolták az adatokat. Nemrég derült ki, hogy ez törvénytelen volt, emiatt több millió másolatot meg kell semmisíteni, majd – az új jogszabálynak megfelelve – 2019 nyaráig újra elkészíteni. E látszólagos értelmetlenség egy júniusi jogerős bírósági ítéletből derül ki, amelyben a Cofidis Magyarországi Fióktelepe pert vesztett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben százezernyi másolat törvénytelen begyűjtése miatt. ¬