Mézcsapda

„Egész életemben hazugságról, árulásról, születésről, családról, szeretetről forgattam filmet. Engem az fogott meg a legjobban, hogy egy mai, »átlagos« család feszültségei, boldogtalansága is az évtizedekkel ezelőtti, és soha be nem vallott bűnökre vezethető vissza” – mondta egy interjúban az Aurora Borealis – Északi fény című játékfilmje alaptörténetéről Mészáros Márta. Saját életében tapasztalta meg, milyen az, ha valakitől elveszik a családját. A film főszereplője, Olga keresett ügyvéd Bécsben, tőle és az élet útvesztőit még nem érzékelő felnőtt fiától külön kalandozó férjével a se vele, se nélküle kötelék kapcsolja össze őket. Olga anyja, Mária visszaköltözött Bécsből a magyar szülőfalujába, Megyerre, hogy hátralévő napjait az ifjúkora emlékeit idéző környéken töltse. De hogy milyen rejtélyesek ezek az emlékek – a születés szörnyűségei, a halál, a kiszolgáltatottság és a megfélemlítés stációi –, az csak akkor derül ki, amikor Mária kómába esik, és Olgáék az ötvenes évek emlékeire bukkannak a lakásában. Olyan titokzatosak a nyomok, mint az északi fény. A hozzátartozók tanácstalanok: amikor az idős asszony magához tér, makacsul hallgat vagy kitér a múltat firtató válasz elől, mert a múlt mindenkinek még sokáig fájni fog. A magyar filmtörténet már életében klasszikussá lett két nagyasszonyának, a rendezőnek és a főszerepet játszó Törőcsik Marinak közös szerelemgyermeke a film.