Önképzavarok

¬ Legelső önfénykép: Robert Cornelius, 1839, Philadelphia.

¬ Legelső űrszelfi: Buzz Aldrin, 1966, a Gemini–12 küldetése során.

¬ Legelső állatszelfi: üstökös makákó, 2011, az indonéz őserdőben.

¬ Legvitatottabb politikusszelfi: Barack Obama, David Cameron, Helle Thorning-Schmidt, 2013. szeptember, Nelson Mandela temetésén.

¬ Legtöbbször újraosztott Twitter-bejegyzés:* Ellen DeGeneres amerikai tévés személyiség csoportszelfije, 2014. március 2., a képen tucatnyi „Oscar-híresség” (köztük Meryl Streep, Julia Roberts, Brad Pitt, Angelina Jolie, Jennifer Lawrence, Kevin Spacey), 3,4 millióan osztották tovább.

* 2017. áprilisig.

Mi a különbség a szelfi és az önarcképek között? A kérdésre a leggyakoribb válasz: a gondolat. Az ecsettel vagy fotográfiai eszközökkel készített igényes önarcképek minden esetben hordoznak valami (művészi) gondolatot, ötletet, ellentétben a többnyire a pillanat hatása alatt, puszta önreprezentációs, dokumentációs szándékkal elkattintott szelfikkel. Az önarcképkészítés évezredes hagyománya a középkort követően vált önálló művészeti ággá, amiben olyan alkotók hoztak létre maradandó sorozatokat, mint a német reneszánsz mestere, Albrecht Dürer, a műfajban közel száz remekművet készítő Rembrandt, a négy esztendő alatt három tucat önarcképet festő Vincent van Gogh, az alig 28 évet élt osztrák expresszionista Egon Schiele, vagy a fizikai és lelki fájdalmait több mint 50 szürreális önarcképbe sűrítő, mexikói Frida Kahlo.

Ha nem is a mai értelmében vett szelfik Andy Warhol és Cindy Sherman önfotói, de elkészítési módjuk, provokatív szándékuk mégis rokonítja őket. A pop-art pápájaként emlegetett Warhol hamar rákapott az 1971-ben piacra dobott új, instant Polaroid kamerára, és számos önarcképet is készített vele, olykor az identitásával játszva, elmaszkírozva magát. Hasonló, de még gigantikusabb sorozatot indított Sherman az 1970-es évek második felében, társadalmi szerepeket, szexuális sztereotípiákat próbálgatva készített önmagáról képeket több száz beállításban. Közülük mára több is bekerült a világ legdrágább fotói közé. Egy magyar photoshopművész, a nemzetközi díjakkal elhalmozott Borsi Flóra pár éve ugyancsak szinte kizárólag önmaga modellje, és az elkészült képeket számítógépes program segítségével alakítja szürreális, meghökkentő, olykor ismert műalkotásokat átértelmező kompozíciókká.

A „fapados” szelfi is válhat egyébként műalkotássá. Ilyennek tartják a provokatív műveiről ismert kínai Aj Vej-vej gondosan komponált kamerás képeit, köztük azt, amelyet 2009. augusztusi letartóztatásáról készített, és az érte jött rendőrök között afféle krisztusi pózban, modern mártírként láttatja magát.