Másodikhidegháború

Nem kis meglepetést okozott májusban, amikor az orosz haditengerészet Krasznodar nevű dízel-elektromos tengeralattjárója a Földközi-tengerről rakétákat lőtt ki az Asszad-rezsim ellen harcoló szíriai ellenzék állásaira. A megdöbbenést nemcsak a támadás ténye váltotta ki, hanem az is, hogy a 2015-ben elkészült tengeralattjárót nem vették észre a térségben tartózkodó NATO-erők. Az akciót követően a George W. Bush amerikai repülőgép-hordozó, valamint több hadihajó, helikopter és harci gép próbálta nyomon követni az orosz tengeralattjáró útvonalát, ám ez csak részben sikerült. A végül a Krím félszigeten lévő Szevasztopolban kikötött acélcápát többször is elvesztették szem elől az amerikaiak.

Nem véletlenül vallottak kudarcot. A Krasznodar több napig képes csak az elektromos motorjaival haladni, a külsejét különleges radarhullám-elnyelő réteggel vonták be, s a hajócsavarokat is úgy tervezték, hogy azok a lehető legkisebb mértékben kavarják fel a vizet. A hetvenméteres tengeralattjáró négy cirkáló robotrepülőt, valamint 18 torpedót képes szállítani, és szárazföldi célok mellett hajókra is veszélyes lehet.

A repülőgép-hordozókra és a kontinensek között közlekedő nagyobb karavánokra viszont nem a Krasznodar, illetve „osztálytársai” jelentenek veszélyt, hanem az ugyancsak halkan lopakodó, 110 méteres, Jaszeny kategóriájú tengeralattjárók. Az atommeghajtású, támadó feladatú hadieszközökből eddig kettő – a Szeverodvinszk és a Kazany – készült el, s az orosz flotta további 5-6 darabot rendelt meg belőlük.