Akutyátsemérdekliatanterv

Annak ellenére, hogy a közoktatás államosításának egyik indoka a családi háttér okozta különbségek kiegyenlítésének szándéka volt, az oktatási rendszer etnikai alapon egyre szegregáltabbá válik – állapította meg az Európai Bizottság Oktatási és képzési figyelő című országjelentése. A hátrányos helyzetű tanulók elkülönítése – nem kis részben a szülői választásnak a helyi iskolák beiratkozási szabályaira gyakorolt hatása következtében – tovább gyorsult. Mindehhez hozzájárult a tankötelezettségi korhatár leszállítása is 18-ról 16 éves korra. A hátrányos helyzetű fiatalok így hajlamosabbakká váltak a tanulmányaik megszakítására, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak. A cigányok körében a korai iskolaelhagyás több mint hatszor olyan magas, mint a nem romák esetében. A képzést korán elhagyók aránya 2013-ban még közel volt az EU átlagához, ám 2016-ra ez az arány az EU-ban csökkent, Magyarországon viszont nőtt.

A magyar munkaerőpiac is szenved az oktatás hiányosságaitól, hiszen jelentős, több mint 50 százalékos azon ipari vállalatok aránya, amelyek szerint a munkaerő „termelést korlátozó tényező”. Ez az arány jelenleg a legmagasabb az EU-ban. Ez egy ideig még így is lesz, hiszen az EU Bizottságának jelentése szerint alacsony például a felsőoktatásba beiratkozók és diplomát szerzők aránya. A 30–34 év közötti népességben a diplomások aránya Magyarországon 33, az EU-ban pedig több mint 39 százalékos.

A jelentés szerint van pár pozitív fejlemény is. Idesorolják, hogy a korai iskolaelhagyás csökkentésére bevezették a tanulók iskolai előmenetelére vonatkozó kötelező adatgyűjtést. Ugyancsak megfelelő lépésnek tekintik a hátrányos helyzetűek iskolai sikertelenségének felszámolása céljából a kötelező óvodai nevelés korhatárának 3 éves korra csökkentését, amely „várhatóan javítani fogja a gyermekek későbbi iskolai teljesítményét”.