Állatiszerencsétlenség

Hatalmas visszalépés, hogy háromévi stagnálás után az idén várhatóan megint nő a szén-dioxid-kibocsátás, méghozzá rekordmértékben – értékelték a legismertebb klímakutatók a hétfőn közzétett, a klíma-világkonferenciára időzített tanulmányban. E szerint 2 százalékkal emelkedik az üvegházhatású gáz emissziója, vagyis az idén 37 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. A fő ok, hogy a legnagyobb szennyezőnek számító Kínában a kevesebb eső miatt csökkent a vízerőművek teljesítménye, ezért nőtt a szénerőművek szerepe. Meglehet, egyszeri hatásról van szó, mint ahogyan azt is szezonális ok magyarázza, hogy az idei a három eddigi legmelegebb év egyike lesz: különösen erős volt az El Nino időjárási jelenség. Azt azonban már a derűlátók is kevésbé tudják átmeneti okokkal magyarázni, hogy rekordmagasságúra ugrott a szén-dioxid koncentrációja az atmoszférában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ban tetőznie kell ahhoz, hogy a felmelegedés az évszázad végére ne haladja meg a 2015-ös párizsi klímacsúcson vállalt 2 Celsius-fokot. Sok múlik azon, hogy a pénteken véget érő, zárt ajtók mögött zajló bonni klímakonferencián milyen cselekvési terveket fogadnak el.

A múlt hét elején kezdődött tanácskozástól azt remélik, legalább elkezdődik egy szabálykönyv megalkotása, hogy a párizsi önkéntes vállalások átláthatóak és morálisan számonkérhetőek legyenek. Bonnban különös figyelem irányul az USA-ra, miután Donald Trump elnök márciusban közölte, hogy kilép az egyezményből. Ezt legkorábban 2020-ban teheti meg; bonyolítja a helyzetet, hogy amerikai szövetségi államok és városok sora közölte: tartja magát a párizsi megállapodáshoz.

Több megatrend is jelzi, hogy az emberiség elkerülheti a felmelegedés okozta legsúlyosabb következményeket – jelentette ki az ENSZ volt klímafelelőse, Christiana Figueres. A pozitívumok között említette, hogy szédületes ütemben nő a szél- és a napenergia felhasználása, tavaly az újonnan létrehozott energiatermelési kapacitások kétharmada megújuló volt. A szénalapú energiatermelés rohamosan csökken, 2040-re akár meg is szűnhet. Az elektromos autózás áttörés előtt áll, 2030-ban már az új autók 80 százaléka lehet zöld, az akkumulátorok ára hat év alatt a negyedére csökkent. Az energetikai hatékonyság jelentősen javult, az EU-ban például 20 százalékkal az ezredforduló óta. Áttörés, hogy az élelmiszerpiacon tavaly megjelentek a növényi alapú húskészítmények. Ez visszafoghatja a fenntarthatatlan, az üvegházhatású gázok kibocsátásának ötödéért felelős állattenyésztést. Az erdőirtást azonban nem sikerült megfékezni: az évente kivágott fák mennyisége 2000 óta megduplázódott. Holott az erdőtelepítés elvben az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb módja a szén-dioxid befogásának: az utóbbi két évtizedben Kínában, Indiában és Dél-Koreában faültetésekkel 12 milliárd tonna CO2-t ejtettek csapdába, vagyis az idei emisszió harmadát.