Selyemút-építők
Az EU legszegényebb országaira Kína kivetette a hálóját – így kommentálja a nyugati sajtó a héten Budapesten rendezett 16 közép- és kelet-európai ország, valamint Kína részvételével rendezett csúcsot. Az EU gyanakodva nézi, hogy Kína ezekben az országokban stratégiai jellegű ipari beruházásokat hajt végre. Ezt két gigantikus programon keresztül teszi: a 16 + 1 kooperáció mellett Egy övezet, egy út néven a régi Selyemút koncepcióját is feltámasztották. A kelet-európai országok komoly erőforrásként tekintenek a kínai beruházásokra: a kínai hitelből finanszírozott Budapest–Belgrád vasútvonallal kapcsolatos közbeszerzés kiírását épp a látogatásra időzítette az Orbán-kormány. Az EU viszont kötelezettségszegési eljárás elindítását tervezi, a hitel nagy része ugyanis kínai cégeknek menne el. Így van más esetekben is: a budapesti konferencián írták alá például a szlovénok a maribori repülőtér fejlesztéséről szóló egyezményt. Kína az egyedi megállapodások mellett 3 milliárd eurót szán a régióra, ebből 2 milliárd a Kínai–Közép-kelet-európai Bankközi Szövetségnek megy, amelynek elnökségi teendőit az első évben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) látja el. Az MFB Invest Zrt. és a kínai Chi Fu Investments képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá közös magántőkealap létrehozásáról, a Magyar Posta pedig vegyesvállalatot hoz létre kínai cégekkel. A csúcs idején rendőrök akadályozták meg, hogy egy férfi ugyanolyan zászlóval demonstráljon Tibet szabadságáért, mint amilyennel Balog Zoltán tiltakozott a Gyurcsány-kormány idején a szabadságjogokat korlátozó Kína ellen (bal oldali képünkön Balog 2008-ban, jobbra Szél Bernadett a hétfői parlamenti ülésen).
