Nyelvükbenélnek

afp

Az Orosz Birodalom romjain 1922-ben létrejött Szovjetunióban egy időben komolyan felvetődött a cirillről a latin írásmódra való áttérés lehetősége. A bolsevikok – akik az 1917-es hatalomátvétel után jelentősen egyszerűsítették az írásmódot, s ezzel megteremtették a jelenlegi orosz ábécét – ugyanis a cárizmus és az üldözendő ortodox egyház jelképének tekintették a cirill betűket. Mivel egy ideig még a szocialista világforradalomban is hittek, ahhoz jól jött volna az orosz nyelv megtanulásának megkönnyítése is.

Az áttérés előkészítésének része volt az is, hogy az 1920-as évek végén már nemcsak a közép-ázsiai tagköztársaságokban tértek át a latin ábécé használatára, hanem a Kaukázusban is az vált uralkodóvá. A Szovjetunióban akkortájt 72, írásbeliséggel is élő nyelvet tartottak számon, s ebből közel ötven használt latin betűket. Amikor viszont már szinte csak a szláv nyelvek maradtak volna, a „latinyizacija” folyamata megtorpant, majd teljesen leállt. Bár az áttérés részleteit kidolgozó bizottság 1930 januárjára elkészítette terveit, Sztálin hirtelen megváltoztatta a véleményét, s úgy döntött, a cirill írásmódot teszi általánossá az országban.