Expresszlexek

¬ 2014. június: Az oktatási salátatörvény elfogadásával már szeptembertől kancellárok vették át az állami felsőoktatási intézmények működtetését. Az oktatási és tudományos tevékenységet továbbra is a rektorok irányítják, ám a gazdálkodás kikerült a kezükből.

¬ 2014. szeptember: Az újabb pénzügyi törvénycsomag értelmében a párttisztséget viselők is vállalhattak igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságot a Magyar Export-Import Bankban, illetve a Magyar Exporthitel Biztosítóban. Az indoklás szerint nem szerencsés, hogy egy rátermett személyt ilyen összeférhetetlenségi szabály fosszon meg a pozíciótól.

¬ 2015. január: Az adószabályok között elrejtve, kormányzati javaslatra a parlament a napelemekre is kivetette a környezetvédelmi termékadót. Áder János köztársasági elnök a parlamenti pártok frakcióvezetőinek írt levélben kifejtette: hibázott a kormány és az ellenzék, de saját magát és a környezetvédelmi ombudsmant is felelősnek mondta, amiért nem vették észre a tervezetben elrejtett „környezetvédelmi képtelenséget”.

¬ 2015. május: Egy salátatörvénybe írt passzussal a parlament kiterjesztette az állami tulajdonú vállalkozások adatainak titkosítását. E szerint a köztulajdonban álló energetikai cégek szerződései 5–30 évig nem ismerhetők meg, ha úgymond versenyhátrányt okozna számukra a nyilvánosság, vagy a jogos pénzügyi, gazdasági és piaci érdekeiket sértené.

¬ 2016. január: Az egyes kormányzati háttérintézmények megszüntetéséről, beolvasztásáról – hivatalos nevén az államigazgatás átalakításáról – szóló módosítás ezúttal nem egy elrejtett paragrafussal, hanem azzal érdemelte ki a „saláta” jelzőt, hogy egy kalap alá kerültek benne azok az intézmények, amelyek egy részében például hatósági munka folyik, az olyanokkal, amelyeknek még a létjogosultsága is kérdéses (például: Nyelvstratégiai Intézet).

¬ 2016. május: A költségvetési törvény tervezetében elrejtett gumiszabály szerint az alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó iskolák csak akkor térhetnek el a nemzeti alaptantervtől, ha többletszolgáltatást nyújtanak. „Egyes értelmezések szerint ez csak annyit jelent, hogy a nat-on felül kell valamilyen pluszt adni, súlyosabb esetben viszont azt, hogy egyáltalán nem lehet mást tanítani, mint amit abban rögzítettek” – mutatott rá a képtelenségre az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete.

¬ 2016. november: Miután a felcsúti kisvasút nyomvonalának meghosszabbítása ügyében az etyekiek hosszú küzdelembe bonyolódtak a kormánnyal, a parlament rövidre zárta a vitát. A kabinet felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben jelölje ki „a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges, legfeljebb 200 méter szélességű” nyomvonalat, amit ezután egyszerűsített eljárásában lehet kisajátítani.

¬ 2016. december: Előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül kutathatja át a gyógyszertár-tulajdonosok lakását, autóját az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Ezt hatósági ellenőrzés címén, bűncselekmény gyanúja nélkül is megteheti – az egészségügyi salátatörvény alapján. A szabályozás Áder János észrevételei alapján később szelídült, a köztársasági elnök ugyanis megfontolásra visszaküldte a törvényt a Háznak.

¬ 2017. augusztus: A belügyi tárgyú módosításokat tartalmazó törvényből derült ki, hogy a kormány a különböző adatbázisok összekapcsolására alkalmas megfigyelőrendszer kiépítésén dolgozik.

¬ 2017. október: Salátatörvénybe rejtett pár mondatos módosítással Varga Mihály miniszter elérte, hogy a nagykövetségek offshore cégekkel is legálisan üzletelhessenek.

Az ellenzéki pártok képviselői által jegyzett indítványok közül egy sem volt az utóbbi hónapokban az Alkotmánybíróság (AB) teljes ülésének napirendjén. Ez arra utal, hogy a politikailag kényes ügyekben a választásokig már nem születik döntés. A törvényeket – köztük a rapid módon elfogadottakat – támadó ellenzéki indítványok elbírálásának nincs határideje, bizonyos ügyek jegelése igencsak beszédes. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítását támadó beadványt például már két és fél éve juttatták el ellenzéki képviselők a Donáti utcába, de az alkotmánybírák – noha 2015 decemberében kétszer is napirendjükre tűzték a tervezetet – még nem jutottak dűlőre. A CEU-ügy még egyetlen ízben sem került a teljes ülés elé. A kérdés bonyolultságát jelzi, hogy a döntés előkészítésén eseti munkacsoport dolgozik, amire az AB belső előírásai szerint csak kivételes esetben kerülhet sor: akkor, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy összetettsége miatt az ügynek már az előkészítése is szoros szakmai együttműködést igényel. A munkacsoport június végére „megfogalmazta azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látta a döntés meghozatalához”, tudatta az AB. Aztán megkeresték az érintett kormányzati szerveket, amelyektől tájékoztatást vártak, másrészt hiánypótlásra szólították fel az indítványozókat. A válaszok már megérkeztek, a CEU ügye mégsem került eddig a teljes ülés elé, ami arra utal, hogy még egy határozattervezetben sem tudtak megegyezni a bírák, akik borítékolhatóan több körben fognak vitázni a törvényről.

Július óta ül az AB azon a törvényen, amely gyakorlatilag megtiltja a pártoknak, hogy kampányidőszakon kívül plakátoljanak. Ugyancsak tárgyalásra vár a külföldről támogatott civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvény, amit az ellenzéki képviselők mellett 23 civil szervezet is megtámadott.