Kasszafúrás

Aligha nagyon veszélyes kém Kovács Béla, az Európai Parlament (EP) jobbikos képviselője, ha már három évvel ezelőtti „lelepleződése” óta is szabadlábon van, és arra utazik a világban és az EU-ban, amerre csak akar. Az EU elleni kémkedés miatt a múlt héten az ügyészség vádat emelt ellene, bár ezt a tevékenységét az Európai Parlament sem értékelte sokra: másfél évig még a mentelmi jogát sem függesztették fel. Majd amikor ezt az EP megtette, egyben ki is kötötte, hogy Kovácsot a szabad mozgásában nem lehet korlátozni – ami olyan veszélyes kém esetében, mint amilyennek a magyar ügyészség Kovácsot beállította, enyhén szólva is furcsa.

Kovácsot az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentette fel még a 2014-es EP-választások idején. Egyes információk szerint nyugati társszolgálatoktól kaptak jelzést Kovács gyanús orosz nemzetbiztonsági kapcsolatairól és moszkvai utazásairól. Az Index oknyomozása szerint Kovács környezetében is előfordultak egykor szovjet ügynökök, a felesége például állítólag a KGB futára volt. Ő maga nagyon elkötelezett az orosz politika mellett (ezt a jelenlegi kormánypárt persze kevésbé vethetné a szemére). Egyike volt például azoknak, akik egy nemzetközi megfigyelőcsoport tagjaként részt vettek a Krím elszakadásáról döntő népszavazáson, és azt szabályosnak találták.

A még saját pártjában is gyakran KGBélának nevezett Kovács orosz elköteleződését jelzi az is, hogy rendszeresen jár Abháziába, amelynek függetlenségét az oroszokon kívül más állam nem nagyon hajlandó elismerni. Kovács többször megfordult a Szuhumi városától nem messze fekvő Novij Afoni orosz kolostorban, idén például Európáról tartott ott előadást. Orosz lobbistának tehát biztosan lehet nevezni őt, aki ezen tevékenysége során nyilván találkozott orosz titkosszolgálati személyekkel éppen úgy, mint olyan orosz diplomatákkal, akikről – a nyomozati iratok szerint – a magyar hatóságok is tudták, hogy kémek, mégsem figyelmeztették erre a jobbikos képviselőt.

Kovács ellen másik eljárás is zajlik, amelyben jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják. E szerint négy gyakornokkal is olyan szerződést kötött, amely szerint Brüsszelben dolgoznak, holott Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben alkalmazta őket. Ezt mint hibát ő is elismerte, amiért megrovást is kapott Martin Schulztól, az EP akkori elnökétől. Az ügyészség szerint viszont ezzel megvalósította a költségvetési csalás és a magánokirat-hamisítás bűncselekményét, s biztos, ami biztos, ezt az ügyet összevonták a kémkedési üggyel. Így ha a bíróság mindegyikben bűnösnek találja, halmazati büntetésként súlyos ítéletre számíthat. Ám még ha nem születik is az ügyében elmarasztaló ítélet, a választási kampányban a Fidesznek jól jön majd, hogy sokszor sulykolhatja a kémkedő jobbikos vádját. Kovács éppen emiatt ki is lépett a Jobbikból, ám ez a Fidesz propagandagépezetét nyilván nem hatja meg, s továbbra is a Jobbikon kéri majd számon Kovács tevékenységét.

Kaya Ibrahimként lett ismert az a török fantomszemély 1998-ban a Népszabadságból, aki a Fidesz-közeli cégek egy részét átvette Schlecht Csabától. A Quality Invest példáján egy évvel korábban a HVG így mutatta be a cégeltüntetési trükköt az 1997. május 3-ai szám Romló minőség című cikkében.

„A bíróság a céget – felszámolási eljárás, illetve végelszámolás elrendelése nélkül – hivatalból törli – tette közzé »ítéletét« a Quality Invest Vagyonkezelő és Befektető Rt. kapcsán a Fővárosi Bíróság a múlt héten. Ennek következtében talán csendes kimúlás lesz a cég sorsa – bár a fellebbezési határidő még nem járt le –, amely annak idején mint a Fidesz-közeli, tehát a párthoz tulajdonjogilag nem, csak személyeken keresztül kapcsolódó cégek egyikeként vált ismertté. A társaságot 1992. április 4-én hozták létre: a 102 millió forintos alaptőkén Varga Tamás, a Fidesz akkori, Simicska Lajos, a párt későbbi gazdasági »mindenese«, valamint Kövér Szilárd egyenlő arányban osztoztak, s ők alkották az első igazgatótanácsot (it) is. Az akkor ügyvéd Simicska néhány hónap múlva kivált az it-ből, ennek ellenére a cég éppen azzal lett ismertté, hogy kiderült: az 1992–1993-as MDF–Fidesz-székházakcióban a magyardemokraták részéről részt vevő Kollár K. Attila, az MDF gazdasági igazgatója 1992-től felügyelőbizottsági (fb) tag az ingatlanügyletben a Fideszt képviselő Simicska magáncégében (HVG, 1993. június 5.).

A Quality Invest Rt. az első időkben tevékeny befektetőnek bizonyult. A társaság beszállt például a belvárosi egykori Bajkál helyén éttermet üzemeltető Quality Party Service Kft.-be, majd a hitelből nyomdaüzemet létrehozó Arzenál Nyomdaipari Kft.-be, s 1993-ban átmenetileg tagja volt a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek is, amelynek résztulajdonos-ügyvezetője a HVG információi szerint Orbán Győző, a Fidesz-elnök édesapja. Az étterem-próbálkozás nem jött be, az Arzenál Kft. viszont ma is működik, többek között Fidesz-kiadványok készítője, ám a cég 1995-től már a Mahir Nyomda Rt. tulajdona.

Egyelőre bizonytalan, pontosan mi váltotta ki a cégbíróság eljárását, amely többnyire »eldobott« – jogi értelemben meg nem szüntetett, de nem is működő – társaságok esetében hoz ilyen döntést. Könnyen lehet, hogy a magyarázat: a Quality Invest Rt. hivatalosan nyilvántartott székhelye még mindig az Andrássy út 105. szám alatti egykori Fidesz-ingatlan, noha valójában már nem találhatóak ott, s ezért a hivatalos bírósági iratokat visszaviszi a posta. Az utóbbi időben számtalan társaság került így – okkal vagy ok nélkül – fantomcéggyanúba. Néhány hónapja éppen egy másik egykori Andrássy úti társaság, a Centum Kiadó, Piacszervező és Nyomda Kft. ellen indult törlési eljárás. A székhelyazonosság persze nem véletlen: a társaságot 1989 februárjában – még Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft. néven – hozták létre, s tulajdonos-ügyvezetői között volt Orbán Viktor is. A gyakori tulajdonosváltásokat megélt cég 1995-ben a Quality Party Service Kft. és a Quality Profit Kft. kezébe került (állítólag az utóbbi cég szerezte meg a Quality Invest-részvényeket is), ekkor azonban a kft-ket már egy török állampolgár vezette.”