Akkor lesz jó az előadás, ha a néző a nevetését maga is alig tudja megkülönböztetni a sírástól – vallja a Kamra új bemutatójának fiatal szerzője.
reviczky zsolt
Rontásésépítés
„Bognár valódi nyelvújító, nyelvrontó, nyelvépítő, egy épülő mondatuniverzum az övé, amely szinte pökhendin előd nélküli” – írta Grecsó Krisztián fiatalabb kollégájának verseiről, amelyekben szerinte „ott bugyog a kortárs Magyarország és Kelet-Európa”. A 35 éves költő az ELTE magyar és összehasonlító irodalom szakára járt, majd a régi magyar vers formatörténetéből doktorált. „A XVI. század végére a magyar vers teljes formakészlete kialakult, azóta lényegében semmit nem találtunk fel” – summázza következtetéseit. Első kötete 2005-ben jelent meg Sajna-sebaj címmel, azóta további hármat adott ki verseiből a Magvető Kiadó. 2011-ben Petri György-díjat kapott, tavaly pedig az Artisjus irodalmi díjat is elnyerte. Miután Gothár Péter felfigyelt rá, féléves ösztöndíjat kapott a Katona József Színháztól, hogy írjon egy darabot, amelyben részben a saját verseit is felhasználja. „Bejárhattam a próbákra, Gothár a Hóhérokat rendezte éppen, Máté Gábor pedig A tökéletes boldogság világát” – mondja, hogyan ismerkedett meg a színfalak mögötti színházi világgal.
