Utolsóvacsorák
Nyugaton több évtizedes gyorsuló trend, Magyarországon ritkaság a szerepüket vesztett templomok újrahasznosítása. Hagyománytisztelő és szentségtörőnek tűnő megoldások is akadnak.
Okos változatok
Magyarváltozatok
A rendszerváltás után jó ideig több évtizedes templomépítési lemaradásukat hozták be az egyházak, de azért funkcióváltó templomokra is akad néhány példa. Egerben mindössze fél évszázadon át használták rendeltetése szerint a trinitáriusok templomát, majd II. József rendoszlató döntése óta többnyire raktárként, kaszárnyaként, színházként, moziként, legújabban kiállítóteremként működik a helyiek által csak „Rossztemplomként” emlegetett barokk épület. Egy szűk évszázad jutott a fővárosban a Rákóczi úti Luther-ház udvarán álló, neoromán stílusú szlovák evangélikus templomnak, amelyet – hívek híján – 1965-ben államosítottak; az elmúlt 50 évben Tudomány és Technika Házaként, valamint kaszinóként is használták, ma pedig többszintes konditerem működik benne.
Idén februárban – 50 milliós irányáron – felkerült a netre a Velencén 1725-ben a Meszlényi család számára készült kápolna, amelyben az elmúlt fél évszázadban Bod László festőművész alakított ki műtermet és galériát. Egyszerre tipikus és különleges a Békés megyei Medgyesegyháza református templomának sorsa, amely 60 éven belül kétszer ürült ki. Az 1800-as évek végén zsinagógának készült épületből a második világháború után a – holokausztban elpusztított vagy elmenekült – zsidó hívek fogytak el, a református egyház által megvásárolt istenháza közössége pedig az ezredforduló után halt ki. A 2009-ben 4,5 millió forintért kínált templomot végül az önkormányzat vette meg (kicsit több mint fél áron), ám – mint azt Nagy Béla polgármester lapunk érdeklődésére elmondta – legalább 150 millióra lenne szükség, hogy eredeti állapotában felújítsák, és a korábbi tulajdonosaik által is helyeselt célokra (kiállítások, koncertek, meditációk, vallási turizmus) tudják használni.
A zsinagógák kaptak a legnagyobb számban új rendeltetést. A második világháborút követően elnéptelenedett épületek többsége kulturális célokat szolgál: az esztergomit és a kecskemétit például múzeumként, kulturális, illetve konferencia-központként használják, Pesten a Régi Fóti úti az Országos Széchényi Könyvtár raktára, a budafokiból pedig a helyi önkormányzat alakított ki könyvtárat. Az 1908-ban átadott Dózsa György úti zsinagógában – ahol 1944-ben a hírhedt Kasztner-vonat utasainak egy részét is gyűjtötték – évtizedek óta vívóterem üzemel.
