Ahogytetszik

A 2006 tavaszán kihirdetett LIII. törvény preambuluma szerint a Gyurcsány-kormány célja az volt, hogy „az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék”. Ám ennek ellentmond az első paragrafus: ha a projekt legalább 5 milliárd forintos, van rá költségvetési támogatás és minimum ezer fő foglalkoztatásával kecsegtet, kiemeltnek nyilvánítható, vagyis az uniós támogatás nem feltétel. Két és fél évvel később tovább távolították a törvényt az EU-s ügyektől: már 250 új munkahely ígérete és 3 milliárdos beruházási összeg is kiemeltté tehetett egy beruházást. Új elemként a Gyurcsány-kormány bevette a koncesszió alapján végzett beruházást is (ötmilliárdos alsó értékhatárral), nyilvánvalóan a sukorói kaszinóberuházás megkönnyítésére. Ráadásul ettől kezdve bármilyen, egyedi kormánydöntéssel megvalósuló beruházást kiemeltnek lehetett nyilvánítani. A következő évben pedig 2 milliárd forintra és 50 főre vitték le a limitet.

Az Orbán-kormány ebből a jól kitaposott ösvényből valóságos sztrádát épített magának. Beiktatása után alig pár hónappal, már 2010 augusztusában úgy módosíttatta a törvényt, hogy immár bármilyen, legalább 90 millió forintos és 15 munkahelyet teremtő beruházás kiemeltté minősíthető. 2012 elején a kiemelt nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos beruházások, 2013-tól a világörökségi terület műemlék-felújításai is ebbe kategóriába kerültek. Újabban több műemléki kastély szállodává alakítása kezdődött el, olykor a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közreműködésével.

Egyre szűkebbre vonta a kormány a hatóságok mozgásterét és az ügyfelek jogérvényesítési lehetőségeit. A törvény 2006-ban még hatvannapos maximális ügyintézési határidőt engedélyezett, ezt 30 nappal meg lehetett hosszabbítani. A 2010-es kormányváltásig ez 45 munkanapra csökkent, legfeljebb 10 munkanapos hosszabbítási lehetőséggel. Jelenleg 42 naptári nap a határidő, ami nem hosszabbítható meg, ráadásul a kormány egy-egy kiemelt beruházásról szóló rendeletében ezt is korlátlanul csökkentheti. A kormányzati mozgásteret bővíti az is, hogy a kiemeltnek minősített beruházásokat nem definiálják. A kormányrendeletek többnyire ingatlanok helyrajzi számait adják meg, s a szöveg szerint az „ingatlanon megvalósuló beruházás” részesül ebben a kegyes bánásmódban. A beruházás tartalma nem szerepel a jogszabályban.

Szemben a normál eljárásokkal, az ügyfeleket 2015 eleje óta már nem kell külön levélben értesíteni a hatósági döntésről, elég azt a „hirdetőtáblára” öt napra „kifüggeszteni”. Ha az ellenérdekű fél nem nyitja meg naponta a hatóság honlapját, eleshet a fellebbezési lehetőségtől. Igaz, egy innovatív törvénymódosítás alapján 2011 decembere óta már olyan határozat is hozható, amely fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Fakivágás, természetkárosítás esetén a bíróság legfeljebb utólag konstatálhatja a jogellenesen okozott kár tényét.