Népjóléti kasszák: Magyarország Brüsszelből nézve is keveset költ a betegeire

A népjóléti juttatások részesedését a GDP-ből 2010-ben kezdte el csökkenteni a kormány, s e politikán a következő években sem változtatott – derül ki a frissen megjelent Szociális statisztikai évkönyv 2016 című KSH-kiadványból. Az eddigi utolsó baloldali kabinet által végrehajtott 2009-es büdzsé a bruttó hazai termék 22,4 százalékának megfelelő összeget különítette még el a különféle társadalmi juttatásokra. E mutató a jelenlegi Orbán-adminisztráció 2014-es hivatalba lépésének esztendejére fokozatosan 19,7 százalékra esett. A legutolsó népjóléti statisztikai adattárból ugyanakkor az is megtudható, hogy az egykori szovjet blokkhoz tartozó uniós államok között csak két olyan exjugoszláv köztársaság akad – Szlovénia és Horvátország –, amely a GDP-hez viszonyítva többet költött az öregek, a betegek, a fogyatékosok és az egzisztenciálisan kiszolgáltatottak istápolására az évtized derekán, mint Magyarország. Ljubljana a GDP 23,7, Zágráb a 21,2 százalékának megfelelő összeget folyósított a leginkább rászorulóknak 2014-ben (a későbbi adatokat Brüsszel még nem publikálta). A kelet-európai uniós államok közt több olyan is található viszont – nevezetesen: Románia és a három balti ország –, ahol a bruttó hazai terméknek csak a 14-15 százalékát költötték a szóban forgó jóléti kiadásokra (összehasonlító áron számolva). A Magyarországnál fejlettebbnek számító Csehországban és Szlovákiában a szociális költségvetés a legutolsó adatok szerint ugyancsak karcsúbb volt (19,1, illetve 18,0 százalék), mint idehaza.