Megvalósultálom
Oroszországban már látszik, hogyan alkalmazhatja a hatalom a tavalyi magyarországi civiltörvény mintájának tekinthető korlátozó szabályokat. A külföldi ügynökökről 2012-ben elfogadott, majd többször módosított törvénnyel bárkire le lehet csapni.
Újrajátsszák?
Mennivagymaradni?
A szokásos keménységgel lépett fel az orosz rendőrség a március 18-ai elnökválasztás bojkottját szorgalmazó Alekszej Navalnij és hívei ellen: a hét végén közel száz orosz városban vonultak utcára a bojkottpárti tüntetők, s az egyenruhások több mint 350 embert vettek őrizetbe, földre gyűrték, majd letartóztatták Navalnijt is. Az őrizetbe vétel mellett a hatóságok a korrupcióellenes blogger moszkvai irodáját is feldúlták: állítólagos bombafenyegetésre hivatkozva betörtek a helyiségbe, s ha már ott voltak, magukkal vittek néhány aktivistát is.
Bár Navalnijt vasárnap este elengedték, újabb 20–30 napos börtönbüntetés néz ki neki: a tüntetők engedély nélkül demonstráltak, s tavaly Navalnijt már háromszor is rács mögé dugták hasonló vádakkal. Igaz, nem könnyű Oroszországban engedélyt szerezni az ellenzéki megmozdulásokhoz, általában az utolsó pillanatban szokott kiderülni, hogy az adott területet más rendezvény szervezői már lefoglalták.
A keménység fő indoka az, hogy míg Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő választási győzelme biztosra vehető, komoly gondok lehetnek a részvételi aránnyal. A Kremlben állítólag azt akarják, hogy a voksolásra jogosultak legalább kétharmada leadja a szavazatát, ám az utóbbi évek választói aktivitása, illetve a független közvélemény-kutatók előrejelzése alapján talán eléri majd az ötven százalékot a résztvevők aránya.
A bojkottfelhívással Navalnij tovább csökkentheti a választói aktivitást, s igazán rosszul nézne ki, ha az 1999 óta elnökként vagy miniszterelnökként folyamatosan hivatalban lévő Putyin nem aratna elsöprő győzelmet. Navalnij az után hirdetett bojkottot, hogy a hatóságok – arra hivatkozva, hogy jogerősen ötéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az ellenzéki vezetőt – nem engedték őt indulni az elnökválasztáson. Navalnij szerint koncepciós eljárást folytattak le ellene, s az egyetlen cél az volt, hogy megakadályozzák részvételét a választáson. Egyszer már ráijesztett ugyanis a hatalomra: a 2013-as moszkvai polgármester-választáson teljes média- és politikai ellenszélben szerezte meg a voksok közel harmadát.
A részvételi aránnyal már a korábbi megméretéseken is akadtak gondok: független választási megfigyelők szerint a legutóbbi elnök- és parlamenti voksolás alkalmával feltűnően magas volt az otthonukban szavazók aránya, s még feltűnőbb volt az, hogy a mozgóurnások milyen gyorsan és hatékonyan gyűjtötték be a szavazatokat.
A durva fellépés másik oka az lehet, hogy Navalnij volt az egyike azoknak, akik 2011–2012-ben megszervezték az akkori választások utáni ellenzéki tüntetéseket. Akkor a nagyvárosokban százezrek vonultak az utcákra, s úgy tűnt, megrendülhet Putyinnak és szövetségeseinek hatalma. A keménykedéssel valószínűleg azt akarja üzenni a Kreml, hogy ezúttal nem fogja megengedni, hogy a választás után újra hatalmas tömegek tüntessenek a „Putyin nélküli Oroszországért”.
