Idősszámítás

Beadták az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – dicsekedett el a nyáron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn, a bálványosi szabadegyetem megnyitóján. Csakhogy a kormány szavazatszerző akciója milliárdokba kerül az adófizető állampolgároknak. Ukrajnából ugyanis nemcsak voksolni járnak át a határ menti településekre, hanem a nyugdíjukat is felveszik Magyarországon. Mivel annak feltétele az állandó lakcím, az utóbbi időben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságszáma például 23 ezerrel nőtt.

A HírTv Célpont című műsora szúrta ki a közelmúltban, hogy az egyik, határhoz közeli településen, Kispaládon például egyetlen családi házba több mint százan vannak bejelentve, s az eset nem egyedi. A lakcímkártyának arrafelé magas az ázsiója, 40–50 ezer forintot kóstál egy magyarországi állandó cím. „Hozzánk jellemzően be is költöznek a faluba, megveszik az ingatlanokat, és bár általában egy évet is várnak arra, hogy megállapítsák a nyugdíjukat, ezután visszamenőleg nagyobb összeget kapnak” – mondja el a HVG-nek Daróczi Gábor, az 1700-as lélekszámú Barabás polgármestere. Miután az ukrajnai munkaviszony után járó magyarországi nyugdíjak kiszámítása nem az igazolt ottani keresetek, hanem egyszerűen a betöltött munkakör alapján történik, a helyiek tapasztalatai szerint a betelepülők között gyanúsan sok a hevenyészett igazolást lobogtató egykori igazgató. Az ilyen jövevényeknek megítélt 200–300 ezer forintos ellátás pedig egyre több feszültséget okoz a faluban – mondja Daróczi.

Az Ukrajnából beköltözők nyugdíjjogosultságát egy több évtizedes, még a Szovjetunióval kötött államközi szerződés garantálja. Ennek a felmondását követeli most az LMP és a DK. Szijjártó Péter külügyminiszter a közelmúltban megígérte, hogy megvizsgálja a kérdést, és mellesleg megjegyezte, hogy Gyurcsány Ferenc sem tett semmit ellene. A DK szerint azonban a Gyurcsány-kormány egyezkedni kezdett Ukrajnával, a Bajnai-kabinet már a részleteket is megtárgyalta, ám a 2010-es kormányváltás után elmaradt a folytatás.